A kincsgyűjtés

A Tér-idő Kincsek és emberek című új sorozatának első része híres kincsek sorsával, történetével, tudományos jelentőségével foglalkozott. Lukácsi Béla műsora.

A nyolcvanas évek végén az ókori Asszíria egykori fővárosa, Nimrud hatalmas királyi palotájának romjai között végzett feltárásokat Muzahem Muhammad Husszein régész, amikor megbotlott egy kőben. Mint később kiderült, ez a kő fedte a királyi sírkamrához vezető lejáratot, s az időszámítás előtti 8–7. században élt királynők szarkofágjaiból százszámra kerültek elő a csodálatos arany ékszerek. Tutanhamon fáraó kincseinek felfedezéséhez nem teljesen a véletlen vezetett, a régészek keresték a sírt, nagy szerencséjük volt, hogy megtalálták, ráadásul nem kifosztott állapotban, hiszen Egyiptomban már az ókorban kialakult egy „iparág”, a sírrablás, így nem csoda, hogy érintetlen sírt alig-alig találtak a régészek. Tutanhamon sírjának feltárását Howard Carter kezdte el 1922 novemberében. A spanyol gyarmatosítók a 16. század elejétől Közép-és Dél-Amerika bőséges azték és inka kincsei rabolták, s a hatalmas mennyiségű arany és ezüst leleteket aztán beolvasztották.