A pompeji strázsa

A Tér-idő Prospero pálcája, avagy a természet tomboló ereje című sorozatának első részében földrengésekről, vulkánokról, s Pompejiről beszélgetett vendégeivel Sipos Júlia.

1748-as felfedezése óta Pompeji óriási hatást gyakorolt a kultúrára, a Vezúv kitörése után elpusztult város romjai szimbolikus jelentőségűvé váltak. Ahogy a pompeji strázsa is – aki akkor sem hagyja el őrhelyét, amikor közeledik a veszély – a kötelességtudat és hűség jelképes alakja lett. Sipos Júlia Németh György ókortörténészt a pompeji katasztrófáról, annak kultúrtörténeti hatásáról, és arról kérdezte, hogy van-e még újdonság a régészek számára Pompejiben.

Juhász Árpád geológus elmondta, hogy hol találhatóak a Földön azok a veszélyzónák, árkok, törésvonalak, ahol a leggyakrabban lehet földrengésekre számítani. Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója pedig az európai vulkánokról, és azok idegenforgalmi vonatkozásairól beszélt.

Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu