Nagy Imre és Kádár János személyisége a grafológia tükrében, Vágner Mária dokumentumműsorában.
Nagy Imrének és mártírtársainak 1989. június 16-án volt az újratemetése. Rá két hétre, 1989. július 6-án a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a kivégzett miniszterelnököt és társait felmentette a hamis vádak alól. Jelképes, hogy ugyanezen a napon halt meg a korszak emblematikus vezetője, Kádár János, aki alig pár órával élte túl a halálos ítélet megsemmisítését. Milyennek látja őket három grafológus, mit árul el róluk az írásuk? Mi tette az egyiket hőssé, a másikat nagy hatalmú politikussá, majd meghasonlott emberré? Szőtsné Fritz Ágnes 2007-ben W. Barna Erikával elemezte Nagy Imre kézírását, 2009 végén pedig Banainé Balogh Katalinnal jelentette meg a Kádár Jánosról szóló könyvet, amely a betűkbe zárt sorsot, az ismert vagy titkolt személyiségjegyeket kutatja.
Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
Amiről az írás mesél |

Hallgassa meg!



