Hallgassa meg!
Fotó: Flickr/Timm SuessAz első, komolyabb társadalmi visszhangot kiváltó baleset az ötvenes évek végén következett be méréstechnikai és emberi hiba miatt az angliai Windscale-ben, mely szerencsére nem járt sugárvédelmi következményekkel. Az 1979-es Three Miles Island-i balesetet üzemeltetési és karbantartási hibák okozták. A kibocsátás a vizsgálatok szerint nem érte el az egészségügyi határértéket, mégis rendkívüli pánikot keltett. 1986. április 28-án a csernobili erőmű egyik reaktora sérült meg. Ez a baleset azért tér el minden korábbi nukleáris eseménytől, mert egy rendkívül rosszul megtervezett erőműről volt szó, mondta el Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. Emberi hibából kifolyólag olyan eseménysor következett be, amelynek hatására nagyon nagy volt a kibocsátás, s nemcsak az erőmű közvetlen környezete szennyeződött, hanem Fehéroroszországban, Ukrajnában, Oroszországban, sőt az egész északi féltekén ki lehetett mutatni a radioaktív anyagot. Az orosz hatóságok pedig egyáltalán nem voltak felkészülve a katasztrófa kezelésére.
A 2011. március 11-én Japánban pusztító hatalmas földrengés után bekövetkező cumani a fukusimai atomerőmű létfontosságú rendszereit tette tönkre. Az áram nélkül maradt telephelyen használhatatlanná váltak azok a biztonsági rendszerek, amelyek létfontosságúak a hűtés szempontjából. Április 12-én a japán hatóság a legsúlyosabb, hetes fokozatúra sorolta át a balesetet.
