Az 1956-os emigráció

A Tér-idő „Nevedről lehull az ékezet” – a 20. századi magyar emigráció című sorozatának negyedik részében Lánczi Ágnes arról készített összeállítást, hogy hogyan fogadta a világ és a magyar emigrációs társadalom az 1956-ban kivándoroltakat.

1956 novemberében és decemberében a becslések szerint mintegy kétszázezren menekültek el Magyarországról. Jelentős részük gazdasági okokból távozott, mert a második világháború óta eltelt években életükre nemcsak az elnyomás, hanem a nyomor is rányomta bélyegét. A Szabad Európa Rádió heteken át szinte mást sem sugárzott, mint az emigránsok álnéven küldött üzeneteit itthon maradt rokonaiknak, barátaiknak. A menekültek egy része nem tudott belenyugodni a forradalom bukásába, és Bécsből ellenállási akciókat szerveztek. Az osztrák fővárosban több ilyen szervezet is alakult, legismertebb a Magyar Forradalmi Csoport, melynek vezetői a forradalom meghatározó egyéniségei voltak. Azon túl, hogy igyekeztek a Nyugatot megismertetni a Magyarországon történtekkel, a forradalom áldozatainak és a bebörtönzötteknek a családtagjait is segítették. Az 56-os emigráció politikai szempontból azonban korántsem volt olyan aktív, mint a 45-ös vagy a 47-es. Az 56-osok abban a hitben mentek el Magyarországról, hogy a vasfüggöny véglegesen lezárult, és soha nem lesz lehetőségük hazatérni.


Az 1956-os emigrációról többek között Eörsi László, Szerencsés Károly, Simándi Irén, Start Tamás történészek és Borbándi Gyula, a Szabad Európa Rádió helyettes vezetője mesélt.

Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu