Az árvizek nyomán alakult ki az élet az Alföldön

Molnár Géza, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület szakértője, a Bodrogközben működő Palocsa Egyesület tagja, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport vezető kutatója az Esti beszélgetés a Földről című műsor vendége.

Ha ma lemegyünk a Duna partjára, mondjuk Budapestnél, akkor egy szűk mederbe kényszerített, szürke vizű, szomorú folyót látunk, a közelben sehol nincs növényzet, az állatvilág is csak néhány sirállyal képviselteti magát, a rakpartokon pedig a vízben gyönyörködő járókelők helyett autófolyamokat látunk. Aki csak ilyen helyzetben ismerheti meg a folyókat, el sem tudja képzelni, milyen lehet, lehetett egy igazi ártér gazdag növény- és állatvilággal, milyen hasznokat hozott a múltban az embereknek az ártéri gazdálkodás. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató egyetemi tanár munkáiból megismerhetjük a Duna és a Tisza melletti korabeli fokgazdálkodás hasznát. Ma már ilyet nagy folyóink mentén nem találunk, egyetlen kivétel van, a tiszai Nagykörű, ahol a régi gazdálkodás felélesztésével kísérleteznek. Pedig az árterek eredeti állapotukban óriási hasznot hozhatnának például a vízgazdálkodás területén.

Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu