Az értelmes és az értelmetlen munka

A Tér-idő A tevékeny élet – a munka kultúrtörténete című sorozatának harmadik része arról szólt, milyen hatása van, ha értelmesnek, és milyen, ha értelmetlennek érezzük a munkánkat. Lánczi Ágnes műsora.

Napjaink nagy részét munkával töltjük, sok energiát fordítunk erre a tevékenységre. Szerencsés esetben mindennek értelmét is látjuk, de az esetek jó részében nem. Az értelmes munka a létfenntartáson túl fejleszti a személyiséget, gyarapítja a szellemet, általa hasznosnak érezzük magunknak. Az viszont, ha nap mint nap olyan munkát kell végezni, amely nem több puszta pénzkeresetnél, amelyben az egyén nem talál örömet, súlyos lelki torzulásokhoz vezethet, ahogyan az is, ha valakinek semmilyen munkája nincs. A világon becslések szerint hétszázötven millió munkanélküli él, ami a munkaképesek harmincöt-negyven százalékát jelenti.

Az értelmesnek és az értelmetlennek tartott munkáról, annak lelki hatásairól, munkánk megbecsüléséről, a munkanélküliségről Mezei Balázs filozófus, Juhász Márta munkapszichológus, Balázs Zoltán közgazdász, politológus beszélt a sorozat befejező részében.