Bánfi Tamás hazánk pénzügyi nehézségeiről

Fotó: MR/Neubauer RudolfFotó: MR/Neubauer Rudolf
Bánfi Tamás egyetemi tanárral, a Monetáris Tanács tagjával hazánk pénzügyi nehézségeiről beszélgetett Molnár Pál a Vasárnapi újság műsorában.

„A Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A Nemzeti Bank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésre álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját” – olvasható a jegybanktörvényben. A Nemzeti Bank legfőbb döntéshozó szerve a Monetáris Tanács. Ez a jelenleg 7 tagú testület havonta kétszer ülésezik, és minden hónap második ülésén tárgyalja a jegybanki alapkamatláb módosításának kérdését. Jelenleg ez az alapkamat 5,25 század százalék, miközben Lengyelországban 3 és fél, Csehországban másfél százalékon áll a mutató. Ez többek közt azt jelenti, hogy hazánknak sokkal magasabb kamatot kell fizetnie a költségvetési hiányt befoltozó államkötvények után, mint a többi visegrádi országnak. Jelenleg három olyan EU-tagállam van, amelyekre a hitelminősítők nem befektetői, hanem alacsonyabb besorolást tartanak érvényben: Lettország, Románia és Görögország. A legnagyobb hitelminősítő, a Standard and Poor’s a múlt hétvégén kiadott elemzése hazánk számára is az alacsonyabb besorolást látta lehetségesnek a jövőre vonatkozólag. Külső elemzők azonban a bankadóval, és nem a valós gazdasági adatokkal hozzák összefüggésbe ezt a jelzést. Hazánk pénzügyi nehézségeiről a Monetáris Tanács tagjával, Bánfi Tamás egyetemi tanárral beszélgetett Molnár Pál a Vasárnapi újság adásában.


MR1 Kossuth Radio> Archívum > Bánfi Tamás hazánk pénzügyi nehézségeiről >