Csaknem negyedszázada történt a csernobili katasztrófa

Fotó: Flickr/Timm SuessFotó: Flickr/Timm Suess
Sipos Júlia és Esti Judit összeállítása a Szondában a csernobili nukleáris katasztrófa huszonnegyedik évfordulóján.

1986. április 26-án a csernobili atomerőmű Ukrajnában a világ legborzasztóbb nukleáris balesetének színterévé vált. Az évforduló alkalmából a New Scientist című folyóiratban megjelent egy rövid cikk, amelyben az újságíró turistaprogramnak ajánlja Csernobil és környéke megtekintését. Mondván, ha betartjuk a biztonsági szabályokat, nem kell félni a sugárveszélytől, és egyedülálló, szívbemarkoló élményben lehet részünk. „A vadvilág sebesen visszafoglalta a térséget: meglestek ott hiúzt, fülesbaglyot, kócsagot, hattyút, sőt, még medvét is. Ezen kívül ki ne hagyd Pripjaty kísértetvárosát! Valaha ötvenezer embernek adott otthont, és a katasztrófa után néhány nappal ürítették ki. Miután megnézted magát a területet, irány a kijevi Csernobil Múzeum. A kiállított tárgyak között szerepel egy fénykép a reaktormagról, amit helikopterről vettek fel közvetlenül a katasztrófa után” – írja a New Scientist.

Csernobil az erőműtől húsz kilométerre fekszik, s bár a város a lezárt zónában van, ma is lakott, sőt a lezárt terület nem ajánlott részére is visszaköltöztek, főleg idős emberek. Esti Judit Adorján Ferenccel, az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának főtanácsadójával beszélgetett.

Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu


MR1 Kossuth Radio> Archívum > Csaknem negyedszázada történt a csernobili katasztrófa >