Hatvan éve kezdődtek meg a kitelepítések

Cservenka Judit összeállításában Hantó Zsuzsa történészt, az áldozatok közül pedig Csics Borbálát és gróf Zichy Lászlót hallhatták a kitelepítések megindulásának 60. évfordulóján a Vasárnapi újság adásában.

Kitelepítés, internálás, deportálás. Fogalmak, amelyek tartalmát igazán csak azok a tízezrek ismerik, akiket a 60 évvel ezelőtt hozott rendelkezések érintettek, és persze azok a történészek, szociológusok, akik - még a rendszerváltás óta is gyakran a politikai széljárással szemben - kutatják a rideg tényeket és a megrendítő emberi sorsokat.


A Recskre, Kistarcsára és más munkatáborokba internáltak lakása megmaradhatott, de ha családjukat deportálták, az az egész ingó és ingatlan vagyon egyidejű elkobzásával történt. 1950-ben zajlott a Hortobágyra való kitelepítés, ez főként a vidéki városok polgári lakosságát és a módosabb paraszti rétegeket, a kulákságot érintette, míg a budapestiek kitelepítésére 1951-ben került sor. Számukra a kényszerlakhelyek zömét az Észak-Alföld falvaiban jelölték ki. Kutatók és túlélők egyaránt megszólaltak azon a konferencián, amelyet a budai Barabás villában tartottak.