Hol tart a magyar képregénykiadás?

Az Esti beszélgetés című műsorban Pálfi Balázs a hazai képregénykiadásról és a külföldi tendenciákról beszélgetett vendégeivel.

Vannak, akik a képregényt a kilencedik művészeti ágnak, mások alkalmazott művészetnek, adaptációnak tartják. A magyar képregénykiadás is átalakulóban van, az illusztrációból önálló művészeti ággá formálódott, 2005-ben pedig öt hazai kiadó megalapította a Képregénykiadók Szövetségét. Jelenleg a képregény műfajának hazai újrapozícionálása zajlik, megindulni látszik a nyugat-európai minta szerinti képregényrajzolás és -kiadás. Ám közben az internet is a képregény hordozójává vált, valamint a japán eredetű mangák is helyet keresnek maguknak a piacon. Hol a helye a képregénynek? A netes felület vagy a papír az igazi hordozó? Mi jellemzi a keleti és a nyugati stílust, mitől lett világszerte népszerű a manga? Lenne-e helye akár az iskolai oktatásban is a képolvasásnak, képfeldolgozásnak, és jó-e, ha film készül a képregényekből? Ezekre a kérdésekre keresték a választ Pálfi Balázs vendégei: Kálovics Dalma fordító, mangaszakértő, Cserkuti Dávid grafikus-képregényrajzoló és Bayer Antal fordító, szerkesztő.

Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu