Valamelyest nőtt a fogyatékossággal élők foglalkoztatottsági aránya

Vég Katalin, a Salva Vita Alapítvány ügyvezető igazgatója, Kovács Gábor, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány kuratóriumának elnöke és Rózsa Iván, a Chinoin kommunikációs igazgatója a Napközben keddi adásában.

Milyen esélyei, lehetőségei vannak ma Magyarországon annak, aki fogyatékossággal él? A probléma adott, és sok esetben a megoldása is, épp csak információ kellene ahhoz, hogy e kettő összekapcsolódhasson. Miután egységes és megbízható tájékoztató rendszer nincs, fontos beszélnünk arról, hogyan érhetőek el, milyen esetben tudnak segíteni azok a civil és állami szervezetek, amelyek kifejezetten a fogyatékossággal élő felnőttek foglalkoztatásának segítésére alakultak. A 2001-es népszámláláskor kiderült, hogy hatszázezer ember él fogyatékossággal, és ezeknek csupán tíz százaléka dolgozik. Egy frissebb, 2008-as felmérés szerint kicsivel már jobb a helyzet, akkor ugyanis húsz százalék körüli foglalkoztatási arányt mértek.

Tavaly úgy változott a törvény, hogy húsz fő fölött öt százalék fogyatékkal élő embert kell foglalkoztatnia egy cégnek, ellenkező esetben komoly összeget kell, mondhatni büntetésként fizetni. Ez után voltak vállalatok, amelyek tömegesen szerettek volna fogyatékkal élőket felvenni, de hamar kiderült, hogy vagy túl magasra tették a cégvezetők azt a mércét, amit a megváltozott munkaképességű embertől elvártak, vagy nincs annyi felkészült segítő, akik nélkül sok esetben nem tudnak munkát vállalni ezek az emberek.