Kik és miért utaztak a korábbi századokban?

A Tér-idő Hosszú út porából… – úton-útfélen című sorozatának második része arról szólt, milyen társadalmi rétegek milyen céllal keltek útra a különböző századokban. Oszkai Rita műsora.

A sorozat második része azt tekintette át, mely társadalmi rétegek és miért utaztak a középkor századaiban. A korabeli Magyarországon az utazók egy része tanulás miatt hagyta el az országot. 1725-ben, majd Mária Terézia uralkodása idején 1742-ben is rendelet határozta meg, hogy aki külföldre akart egyetemre menni, annak engedélyt kellett kérnie, de nemcsak a kiutazásukat, a visszatérésüket is ellenőrizte az állam. A főnemesi családok fiaikat húsz éves koruk körül tanulmányútra küldték. Ez a szokás a XVI. század végén, a XVII. század elején Angliából terjedt el, s nemcsak lezárta a tanulási folyamatot, hanem a személyiség kiteljesedéséhez is hozzájárult. Itália felkeresése elengedhetetlen volt, de a fiatal utazóknak meg kellett tapasztalniuk a különböző életformákat, s el kellett sajátítaniuk a kontinentális viselkedésmódot is.

Minden olyan nép, amely a Balkán felől északra tartott, a Duna menti hadiúton érkezett. Ezen haladtak Buda felé a középkori olasz kereskedők keleti luxuscikkekkel megrakott szekerei. Az utazók pihenésére a napi járóföldre elhelyezett karavánszerájok szolgáltak, amelyek fallal védett kisebb erődítmények voltak, de az éjszakákat fogadókban, zarándokszállásokon, esetleg ispotályokban is lehetett tölteni.