Kilenc évig végzett kutatómunkát Ausztráliában Sipos Pál egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara, Szervetlen és Analitikai Kémia tanszékének vezetÅ‘-helyettese. Ez alatt azt vizsgálta, hogyan lehet a gyógyszermaradványokat eltávolÃtani a tisztÃtott szennyvizekbÅ‘l, illetve tanulmányozta, kutatta a bauxit – timföld és alumÃniumipart is. Az Esti beszélgetés – a FöldrÅ‘l vendége ezúttal Sipos Pál, egyetemi docens volt.
A világ leghosszabb dupla szállÃtószalagja Nyugat-Ausztráliában 45 kilométer távolságra utaztatja az alumÃnium alapanyagát, a bauxitot az egyik legnagyobb timföldgyárba. Ha probléma lenne a sivatagban, a leállás nem gond, hiszen a pótszalag átveszi a szerepet, Ãgy az évi több mint 4 millió tonna timföldet előállÃtó gyár nem marad nyersanyag nélkül. A termelés folyamatos, viszont a kontinensen nem állhat elÅ‘ olyan ipari katasztrófa, mint Magyarországon tavaly októberben. Az Ajka melletti vörösiszap-tározó gátszakadása utáni kálvária azért lehetetlen a kenguruk földjén, mert Å‘k már korszerűbb technológiát alkalmaznak, melynek tökéletesÃtésében is részt vett egy magyar kutató. Sipos Pál közel kilenc éven át dolgozott a nyugat-ausztráliai Perth-ben a Murdoch Egyetemen. Aztán hazajött, merthogy – bár jó állást Ãgértek neki, nem volt kedve napi 80 kilométer sivatagi autókázáshoz.
Szerkesztő: Sarkadi Péter
Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu

Hallgassa meg!



