Magyarországon még mindig esik a kiskereskedelmi forgalom

Az Ütköző adásában Kovács Krisztinával, a GFK Hungária Piackutató menedzserével és Antalffy Gáborral, a KISOSZ elnökével beszélgetett Bálint István.

A Statisztikai Hivatal a napokban tette közzé a hazai kiskereskedelmi forgalom első félévi adatait. A tavalyi öt százalékos visszaesés után idén is hasonló módon, majdnem öt százalékkal csökkent tovább a boltok forgalma. Vagyis Magyarországon a kereskedelem válsága jobban elhúzódik, mint a többi régiós országban. Kovács Krisztina, a GFK Hungária Piackutató menedzsere elmondta, vizsgálataik alapján az látszik, hogy a horvát és a magyar kiskereskedelemben a legnagyobb a visszaesés az év első felében, míg Lengyelország, Ukrajna és Oroszország esetében több mint tíz százalékos növekedés tapasztalható a válság ellenére. A 2006 óta tartó folyamatban jól látható, hogy a magyar fogyasztók egyre inkább visszafogták magukat, ami 2009 márciusában fel is erősödött, és inkább megtakarítanak, sőt soha ennyien még nem fizették vissza hiteleiket, mint az utóbbi hónapokban. Antalffy Gábor, a KISOSZ ügyvezető elnöke is úgy véli, a kiskereskedelem visszaesése 2006-ra a konvergencia program elindítására tehető, mert az akkori megszorítások miatt csökkent a vásárlóerő, és a mostani helyzetben, amikor például a svájci frank ennyire erős, a hitellel rendelkezők még óvatosabbak. A tartós fogyasztási cikkek esetében még nagyobb visszaesés látszik, aminek Kovács Krisztina szerint elsősorban az az oka, hogy az emberek ezekről könnyebben mondanak le, képesek későbbre tolni a vásárlást.

A boltok közül elsősorban a hipermarketek, a diszkontok és a kisboltok forgalma nőt. Az első két esetben a szakértők szerint arról van szó, hogy a magyarok nagyon ár érzékenyek és emellett szeretnek hamar túlesni a vásárláson, a kisboltok forgalma pedig azért emelkedik, mert akik már nem tudnak egyszerre sokat vagy akár úgynevezett luxuscikkeket vásárolni, azok az otthonukhoz legközelebb lévő boltban veszik meg az alapvető élelmiszereket.

A jelenlegi vásárlási szokások nem változnak, a fogyasztás mértéke nem emelkedik addig, amíg a gazdasági helyzet nem javul, és amíg állandóan azt hallani, hogy a rezsiköltségeket - amiket mindenképpen ki kell fizetni – mennyivel akarja emelni a kormány, a főváros vagy éppen egyes szolgáltatók.