Vida Gábor biológust, akadémikust kérdezte Esti beszélgetés a Földről című műsorában Sarkadi Péter.
A biodiverzitás tudományos kutatásával foglalkozó ENSZ-szerv felállítására tett javaslatot Angela Merkel a biológiai sokféleség évének január közepi megnyitó rendezvényén Berlinben. A német kancellár szerint a fejlett és fejlődő országoknak egyaránt több pénzt kellene fordítaniuk a fajok védelmére és a védett élőhelyek hálózatának bővítésére.
Tudósok szerint a biológiai sokféleség megőrzése kulcsfontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az ENSZ hangsúlyozza, hogy az erdők és lápok pusztulása révén az emberiség elveszíti ezek „ingyenes szolgáltatásait”: a levegő és a víz tisztítását, a szélsőséges időjárási eseményektől való védelmet, valamint az építkezéshez és fűtéshez szükséges anyagokat.
Az ENSZ becslései szerint óránként három faj tűnik el a bolygó színéről. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai szerint összességében több mint tizenhatezer állat- és növényfajt fenyeget a kihalás: ezen belül az emlősök mintegy negyede, a kétéltűek harmada, a madarak hatoda veszélyeztetett. A hüllők ötöde és a kétéltűek közel negyede tekinthető veszélyeztetett fajnak az Európában.
Az ENSZ a biológiai sokféleség évének nyilvánította 2010-et, ezzel is hangsúlyozva, hogy a Földön élő fajok védelme kiemelt fontosságú. Miközben léteznek nemzetközi egyezmények és akciótervek, folyamatosan a fajok eltűnéséről, a biodiverzitás csökkenéséről hallunk. Mit tehetnénk a sokszínűség hatékony védelemért? Vajon működik-e globalizálódó világunkban a sokat hangoztatott fenntartható fejlődés?
Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu

Hallgassa meg!



