Szalagavató után is kell jogdíjat fizetni

Szinger András, az Artisjus főigazgatója, Czutor Zoltán, a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesületének elnöke, Tomori Pál, az Előadóművészi Jogvédő Iroda igazgatója és Pósz Márton, a Kürt Zrt. információbiztonsági szakértője Napközben.

A szalagavatók örök slágerei lekerülhetnek a műsorok listájáról, ugyanis ezek után is kell fizetni. A szerzői jogdíjról szóló törvény már 1990 óta ismert, ám számos iskolában még mindig nem tudnak a kötelezettségről. A jogszabály kimondja, hogy jogdíj jár azért, ha egy zeneművet nyilvános helyen előadnak. Bár sokan arra hivatkoznak, hogy ha egy percnél rövidebb ideig szól a zeneszám, az nem díjköteles, ezzel szemben minden olyan esetben fennáll a jogdíj, amikor felismerhető a zene, akkor is, ha csak részletet játszanak belőle. Fizetni kell akkor is, ha néptáncot adnak elő élő zenével, és iskolai kórust sem lehet szerepeltetni a szerzői jogok megkerülésével. A szalagavatókat, iskolai rendezvényeket előre be kell jelenteni, és a bevétel nyolc százalékát akkor is beszedi az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, ha az iskolavezetők szerint csak a szervezés kiadásainak fedezésére szednek belépőt, hasznuk egyáltalán nincs rajta. Nem számítanak fel viszont jogdíjat a tanórán, tanterv keretében és az iskolai ünnepségeken lejátszott zene után.

Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu