Utak, úthálózatok az ókortól az újkorig

A Tér-idő Hosszú út porából… – úton-útfélen című új sorozatának első része az utak és utazás történetét a római birodalomtól az újkorig tekintette át. Oszkai Rita műsora.

A rómaiak által kiépített úthálózat stratégiai célokat szolgált, lehetővé tette, hogy a hadsereg mindenhová gyorsan eljuthasson. A tájékozódás érdekében minden mérföld határában egy két-három méteres kőoszlop mutatatta távolságot a legközelebbi településig. A kővel burkolt utak két oldalra lejtettek, és sok helyen melléjük vízelvezető csatornákat is építettek. A Rómában, a Forum Romanum közepén álló nulla kilométerkőtől indultak az utak minden égtáj felé. A birodalom teljes kiépített úthálózata becsült adatok szerint nyolcvan-százezer kilométer hosszú lehetett. Ezeket az utakat azonban hosszabb távolságokra történő áruszállításokra nem használták, mivel a szárazföldi szállítás messze költségesebb volt, mint a tengeri vagy a folyami.

A középkorra kevés maradt meg a római utakból, a másfajta településhálózat az útvonalakat is megváltoztatta. Még a főbb utak is sárosak, porosak voltak. Az oszmán birodalom hódításai során nem épített a rómaiakéhoz hasonló utakat, hidak építésére és karbantartására viszont nagy gondot fordított. Az oszmán hódítás elmúltával igénnyé vált a közlekedés, megindultak a kereskedők, megnőtt az áru- és személyforgalom, s a XVIII. század végétől elkezdődött a tervezett útépítés.