Zálogházak - több érték marad bent, mint a válság előtt

A válság és a zálogházak forgalma közti összefüggésekről beszélgetett Érczfalvi Andrással Kármán Ferenc, a BÁV ZRt. zálogigazgatója és Klapka György zálogház-tulajdonos.

Megyénként változó a helyzet, de az emberek általában tíz-húsz ezer forintért adnak be ékszereket a zálogházakba. Az utóbbi időben nőtt a zálogházak forgalma, sőt egyes szakértők szerint kifejezetten jó üzletnek számítanak a zacik. Ezt bizonyítja az is, hogy néhány városban új szolgáltatók jelentek meg, akik talpon is tudtak maradni, sőt a Dunántúlon megjelentek az osztrák zálogházak, amelyek elsősorban műkincsekre és régiségekre építenek.

Egyes becslések szerint a magyarok huszonöt-harminc százaléka kényszerül arra, hogy vagyontárgyait elzálogosítsa, de ezt az arányt vitatják a zálogházak tulajdonosai. Bár a gazdasági válság hatása egyértelműen érezhető, nem csak a szegények adják zálogba az ékszereiket, vannak ugyanis, akik a lekötött pénzük miatt kényszerülnek ilyen megoldásra. A szegényebb réteg mellett egyébként egyre több középosztálybeli is a családi arany zálogba adásából finanszírozza az étkezést. Normál esetben a beadott értékek hetven-nyolcvan százalékát egy hónapon belül kiváltják, az utóbbi egy-másfél évben a tapasztalatok szerint ez a szám jelentősen csökkent, és a zálogból visszamaradt ékszerek sem olyan kelendőek, mint korábban.

Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu