Fotó: Egry Józsefoktóber 12. 22.30-23.00 Esti beszélgetés – kultúráról
szerkesztő-műsorvezető: Sári László
A legmélyebb múltból indul Sári László szerkesztő műsorvezető Karátson Gáborral - a képalkotás, a képi gondolkodás kezdeteitől. Mely talán megelőzi a nyelvit. Némely kultúrában még ma is előkelőbb helyen áll, mint a nyugatiban, de nálunk is van egy területe a "képtudat"- nak, a képi fogalomalkotásnak: az álom. Ez mindig képekből áll, és csak később igyekszünk nyelvi eszközeinkkel értelmezni.
Karátson Gábor mint festő, a műveivel kérdéseket tesz föl a világról, és a kérdések képi megfogalmazása gyakran válaszokkal is szolgál. Konkrétan beszélünk Karátson akvarelljeiről, amelyeket az Újtestamentum verseihez készített. Szóba kerül még a híres kínai Ji King, melyben a kép a "beszélő", a tartalom hordozója, a szöveg az illusztráció.
október 13. 22.30-23.00 Esti beszélgetés – kultúráról
szerkesztő-műsorvezető: Kövesdy Zsuzsa
A. Tóth Sándor, a kései üstökös
Beszélgetés a festő – és bábművész életéről és utóéletéről fiával, Dr.Tóth Gábor Sándorral, ezenkívül az egykori pápai növendékkel Vathy Zsuzsával valamint Feledy Balázs művészettörténésszel. Unikumok a művészetében, érdekességek az életéből, személyes élmények, visszaemlékezések a barátoktól, ismerősöktől, családtagokkal.
október 15. 19.25-19.50 Határok nélkül – a kultúráról
szerkesztő-műsorvezető: Antall István
Az élesdi művésztelep
1997-ben a Képző másodéves diákjainak egy csoportja időt és helyet keresett magának a bennük motoszkáló képek megfestésének, megfaragásának. A csoport tagjai közül hatan már korábban is egy helyen tanultak, a marosvásárhelyi művészeti líceumban, így a tinédzserkoron edződött közvetlensége máig meghatározza az Élesdi Műhely belső világát, ezt a nyelvet használják a csoport magyarországi tagjai is, kikkel együtt értek személyiségekké a csoport tagjai. Ki mire használja az együtt töltött időt? Hogyan hatnak egymásra az itt alkotó művészek? Stiláris, ideológiai közösség? Mi motiválja a csoportot?
október 16. 9.05-10.00 Kabaré matiné
szerkesztő-műsorvezető: Rékai Gábor és Sinkó Péter
Beszélgetés Zsigmond Attila művészettörténésszel a vándorló, aktuális igény szerint változó című szobrokról, művészek, megrendelők furcsaságairól, hosszasan vajúdó, vagy épp hihetetlen gyorsasággal elkészült alkotásokról. Hihetetlen történetek, színes sztorik azokról a mindennap látott alkotásokról és alkotókról, amelyek nap mint nap körülvesznek bennünket. Például: Liszt Ferenc nehezen viselte, hogy órákig üljön Strobl Alajos műtermében, ezért rendszeresen zongorázni kezdett a műterem sarkában álló rozoga pianínón, így az unalmas modellülések rendre koncertekké alakultak, bár a hangszer minőségét minden alkalommal szóvá tette, mint ahogy azt is, hogy hová került az elkészült alkotás. Azt mondta úgy néznek ki Erkellel együtt mint két portás az Opera bejáratánál.
október 16. 11.05-12.00 Gondolat – jel
szerkesztő-műsorvezető: Antall István
Beszélgetés Szemadám Györggyel az elveszett avantgarde-ról.
október 16. 12.22-12.45 30 perc alatt a Föld körül
szerkesztő-műsorvezető: Járai Judit
Arról még a híradók is beszámolnak, ha rekord áron kel el egy-egy festmény, vagy ellopnak egy képet, de ezen kívül is tengernyi érdekesség van a világban, a képzőművészet háza táján.
október 16. 18.04-19.00 Esti séta
szerkesztő-műsorvezető: Filippinyi Éva és Liptay Katalin
Valóságos és jelképes séták a Magyar Festészet Napjain - Újbudán
Beszélgetés Bráda Tibor és Atlasz Gábor festőművésszel, a Magyar Festészet Napjai kulturális programsorozat történetéről.
Kiállítás az utcán. Látogatás a Gellért téri Utcakiállításra, beszélgetés az alkotókkal a különleges tárlat hangulatáról, lehetőségeiről.
október 16. 15.04-16.00 Hangalbum
szerkesztő-műsorvezető: Rékai Gábor
A MR archívuma több olyan ma már igazi kincsnek számító felvételt őriz, ahol a 20.századi magyar művészet meghatározó alakjai beszélnek művészetükről, az őket ért hatásokról, szándékaikról, életükről. Czóbel Béla, Egry József, Szőnyi István, Kondor Béla, Barcsay Jenő, Borsos Miklós, Vígh Tamás, Kassák Lajos szavai ma már csak nálunk hallhatók.
október 18.
4.30-5.00 Határok nélkül
A magyar képzőművészet jelentős része a határon túl rekedt területeken látható. Épületek, freskók, táblaképek, szobrok. Nézzünk szét egy kicsit odaát. Mi van ma a Nagybányai Művészteleppel? Ki viseli gondját a gömöri freskóknak? Milyen törekvések vannak arra, hogy a Velemért is kifestő Aquila János művei mind láthatók legyenek?
5.05-6.00 Hajnal-Táj
szerkesztő: Czifra Szilvia
Példa arra, hogy a festészet közösséget, összefogást teremthet, hogy a közös hagyatékért képesek vagyunk közösen tenni.
6.00-9.00 180 perc
Átírná a magyar művészettörténetet az az orosz raktárakban őrzött magyar műkincsegyüttes amit eszük ágában sincs visszaadni nekünk. Hol tartanak ma ezek a tárgyalások, van egyáltalán szándék a további küzdelemre, van remény, hogy egyszer majd hazakerüljenek az elrabolt kincsek?
Évezredek óta azoknak az államférfiaknak a neve maradt fenn biztosabban, akik valami jelentős dolgot tettek. Hódítottak, teremtettek, építettek. Vajon mit alkot ma a hatalom? Állami mecenatúra, vagy szabadpiaci verseny? Mire lenne szükségük a művészeknek, és vajon miért nem képesek hallatni a hangjukat? Milyen tervei vannak a kormánynak a művészek tehetségének felhasználására, arra, hogy fórumot teremtsenek az alkotók energiájának közös célra felhasználására.
9.00-11.00 Napközben
szerkesztő: Czifra Szilvia
Rejtőzködő értékeink.
A nyolcadik kerületi Dugonics utcai iskola tornaórán izzadó diákjainak aligha a festészet jut eszükbe, ha a tornaterembe lépnek, pedig épp ez is megtörténhetne, hiszen az 1912-ben épült iskola tornatermének falán, épp a kosárpalánk mögött, a vakolat egy 10x 4méteres hatalmas freskót rejt, amin Kernstok Károly: Ősvadászok című képe látható. Ehhez hasonlóan kincset rejt a Kiscelli úti óvoda kazánháza is, az ugyanis eredetileg egy árkádos, nyitott loggia volt a bejárat előtt, amit Márffy Ödön egy tavasz-allegória témájú 9x4 méteres falképe díszített.
11.05-11.30 A hely
szerkesztő-riporter: Felszeghy Csaba
Idén 100 éves a Százados Úti Művésztelep. A legnagyobb nevek éltek és alkottak itt a magyar képzőművészet történetéből és ma is művészek lakják családjukkal együtt a műteremlakásokat. Itt dolgozik például Bohus Zoltán, Mata Attila, Szanyi Péter, Drabik István.
12.30-13.00 Ütköző
Szerkesztő-műsorvezető: Náray Balázs
Egykor, régen, a szocializmus idején volt egy szabály, amelyben kikötötték, minden beruházás 1 százalékát műalkotás készíttetésére kell felhasználnia a befektetőnek. Ma a befektetőket azonban már semmi nem inspirálja arra, hogy a hazai művészek alkotásait is használja, sőt egyáltalán eszébe jusson, hogy itt is szétnézhetne.
Az idei ősz egyetlen hazai kortárs művészeti vásáraként jelenik meg az ArtMarket - Budapest. Minden nagy galéria részvételével céljuk az, hogy a hazai és régiós kortárs művészetre/művészekre, felhívják a nemzetközi figyelmet.
15.30-17.30 Közelről
szerkesztő-műsorvezető: Kránitz Balázs
Fényfestők, médiaművészek, fotokinetikus-, elektronikus-, multimédia-, installációs- és akcióművészek, interneten keresztül közösen alkotók. A hagyományos technikák mellett egyre több újdonság jelenik meg napjainkban a palettán. Idősebb és fiatalabb kísérletezők háza tájára indulunk a műsorban. Bekukkantunk az intermédia tanszék boszorkánykonyhájára, és a p-art alkotóműhely óráira is, ahol a fiatalok a legfiatalabbakkal, gyerekekkel is megosztják a kísérletezés örömét.
19.20-19.30 Tetten ért szavak
szerkesztő-műsorvezető: Balázs Géza
Képszerűség a nyelvben.
Milyen is a képes beszéd? Az a gazdagság, amivel a mi nyelvünk bír, mennyire egyedi és mennyire általános? Különleges, nem mindennapi példák a régiek és a ma kialakuló képes beszédből, egyszerűbbek, szinte mindenki által használtak és akár rejtvénynek is beillő unikumok.
20.30-21.00 Kultúrkör
szerkesztő-riporter: Farkas Éva
Összeállítás az október 14-én a Hotel Gellértben zajló konferenciáról, melynek címe: „Van-e nemzeti karaktere a kortárs magyar festészetnek?”
22.30-23.00 Esti beszélgetés a tudományról
szerkesztő-riporter: Várkonyi Benedek
Néhány hónappal ezelőtt furcsa páciensek érkeztek a Radiológiai Klinikára. A pólyákba bugyolált alakok a Szépművészeti Múzeumból érkeztek és több ezer évesek. A szokatlan kirándulást azért tették meg, hogy a szakemberek feltételezéseit ellenőrizzék. Radiológus, fogász, antropológus „vette őket kezelésbe” és földi maradványaik alapján igyekeztek kideríteni kik is lehettek ők valaha. Eddig Magyarországon nem volt még ilyen izgalmas együttműködés muzeológusok és gyógyító szakemberek között. Mit sikerült kideríteni? Az eddigi feltételezések min alapultak? Alátámasztotta, vagy cáfolta ezeket a mostani vizsgálat?
Milyen új utakat nyitnak a muzeológiában, régészetben az új diagnosztikai eszközök? Másképp kell vizsgálni egy élő pácienst mint egy több ezer éves testet?
Manapság egyre divatosabb úgy kiállítást rendezni, hogy a kiállított festmények mellé kiteszik a kép röntgen felvételét is, ami arról árulkodik hogyan dolgozott a festő. Változtatott az eredeti elképzelésén, hozzáfestett, vagy épp lefestett néhány figurát, felállította, vagy épp leültette az alakokat? Lendületesen, biztos kézzel dolgozott, sok keresővonallal szöszmötölt, vagy épp visszakaparva alkotta meg a végeredményt. A röntgenképek segítik a restaurátorok munkáit is, ők is egyre biztosabb kézzel nyúlhatnak a képekhez. Miről árulkodnak a röntgenfelvételek? Hogyan alakultak át a restaurálás szabályai?
Utolsó frissítés: 2012-01-04 16:24:32
