Koraszülés, szülés közbeni sérülés, genetikai hibák, illetve elhanyagoló környezet - okok, melyek miatt korai fejlesztésre lehet szükség, mégpedig minél előbb, mert sok esetben csak így van esélye a gyermeknek arra, hogy utolérje kortársait.A szakemberek hangsúlyozták, igaz ugyan, hogy minden gyermek fejlődési üteme más, de azért a beszédben, a mozgásban és az értelmi fejlődésben is vannak határok, amelyeken túl érdemes és szükséges is segítséget kérni. Sajnos sok gyermek eltűnik valahol a rendszerben, ami számokban azt jelenti, hogy például 2005-ben körülbelül 97 ezer gyermek született, ebből pedig valamivel több, mint 5 ezer került perinatális intenzív centrumokba, akiknél tehát várható, hogy később korai fejlesztésre lesz szükség, de ebből csupán 2 ezer került a korai fejlesztő központokba. Hatalmas tehát a felelőssége a gyerekorvosnak és a védőnőnek is abban, hogy a család mikor és hol kezdheti el a kicsi fejlesztését. Futó Judit pszichológus elmondta, minél előbb kezdik el a felzárkóztatást, annál gyorsabban érhető el siker. A beszéd fejlődéséhez például a 0-3 éves kor a legideálisabb, ezután már egyre nehezebb megtanítani a gyermeket beszélni, jól beszélni.
A probléma ugyanakkor az, hogy hiába derülne ki idejében minden kicsiről, hogy korai fejlesztésre van szüksége, a korai fejlesztő központok ugyanis nem bírnák a megnövekedett kapacitást, mert kevés az államilag támogatott központ, nincs egységes rendszer és nincs egységes képzése sem a fejlesztő szakembereknek. Melegné Steiner Ildikó logopédus, gyógypedagógus úgy véli, azoknál a gyerekeknél, akiknél megvannak az említett rozikófaktorok, automatikusnak kellene lennie egy időszakos szűrésnek, állapotfelmérésnek, amiből rögtön kiderül, szükség van-e vagy sem korai fejlesztésre.
(Napközben)Utolsó frissítés: 2008-11-03 11:12:29
