Fotó: MR/Vágner Mária
Hallgassa meg a beszélgetést!
Kubassek János az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója, aki a földrajztudományok története mellett a régi magyar utazók, földrajzi felfedezők – többek között Körösi Csoma Sándor és Almásy László – nyomát kutatja. Közel nyolcvan országban járt, és nemcsak a geográfiai, történelmi érdekességre, hanem az emberekre is kíváncsi volt. Történetei lebilincselőek, hallgatóit, olvasóit valóban elviszi messze földre. Az aprólékos, szorgos munka híve. Mindenhova elmegy, ahova hívják, egy beszélgetés egy gyimesi iskolában, vagy a szülőhelyén, Pestszentlőrincen éppolyan fontos, mint Párizsban. Lokálpatrióta, aki Érdről sokat és nagy szeretettel publikált.
Fotó: MTI/Kollányi Péter
Ha kell, szoborfelajánlást tesz; vagy megmenti a sírkővé válástól – igen körmönfont módon – a ma is a múzeumkertben álló Kőrösi-szobrot. Szívén viseli a természetvédelmet, a helyi természeti értékekkel is legalább annyit foglalkozik, mint a történelmiekkel. Most éppen a Magyar Földrajzi Múzeum felújítását, átépítését, bővítését vezényli, melynek keretében restaurátorműhelyt, korszerű múzeumpedagógia kabinetet és időszakos kiállító- és konferenciateret alakítanak ki.
Már kisgyermekként nagyon érdekelte a világ, a nagymamája meséit hallgatta. Általános iskolában földrajzi versenyeken vett részt. Az egyetemet Debrecenben végezte el történelem-földrajz szakon. Doktori disszertációját a trópusi karsztok felszínfejlődéséből írta, így jutott ki 1980-81-ben Dél-Kelet-Ázsiába, ahol kalandos körülmények között tíz hónapot töltött. Mindig szerény körülmények között utazik. Nyolc alkalommal járt Indiában, ezek a legemlékezetesebb utazásai, de Thaiföldet is nagyon megszerette, 1987-ben ő írta az első magyar nyelvű könyvet róla. Almásy László nyomait kutatva többször eljutott Egyiptomba, melyről A Szahara bűvöletében címmel jelent meg könyve.
Az Arcvonásokban Vágner Mária beszélgetett Kubassek Jánossal.
Utolsó frissítés: 2011-06-24 14:39:23
