Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Hallgassa meg Magas István, a Corvinus Egyetem tanára véleményét is a görög járványról!
Az uniós tagországok közül Görögországban volt a legmagasabb az államháztartási hiány 2009-ben, de nemcsak emiatt van nehéz gazdasági helyzetben az ország, hanem azért is, mert a kormány tervezett megszorító intézkedései komoly ellenállást váltanak ki a lakosságból. A görög közalkalmazottak a jövő hétre is országos sztrájkot szerveznek, amely újra megbéníthatja az országot. A miniszterelnök azonban állítja, hogy minden adósságot törleszteni tudnak. A kormány megszorító intézkedései között szerepelt egyébként a közalkalmazottak bérének befagyasztása, a nyugdíjkorhatár emelése és a benzináremelés. Ezek ellen tiltakoztak hevesen például a közalkalmazottak és a taxisok. A görög államadósság most 294 milliárd euró, vagyis csaknem kilencvenezer milliárd forint, ami több éves magyar költségvetésnek felel meg.
A portfolio.hu elemzője szerint ezek a munkabeszüntetések nagyobbak és hatásosabbak, mint a magyarok. Weinhardt Attila azt mondja, hogy a kormánynak az elöregedő társadalom is komoly problémát jelent, ugyanis az unión belül Görögországban van a legtöbb nyugdíjas az aktív korúak számához képest. Átfogó nyugdíjreformra lenne szükség, de ez ellen is hevesen tiltakozik a lakosság, pedig komoly kötelezettségvállalásokat jelent az államháztartás részéről, hogy a jövő nyugdíjasainak ellátását ki tudja fizetni - teszi hozzá Weinhardt Attila. Emellett az oktatástól kezdve az államháztartás szerkezetén keresztül nagyon sok olyan területet emelnek ki a szakértők, amiket haladéktalanul orvosolnia kellene a görög kormánynak, vagy legalább is egy hiteles programot kellene lefektetni. És ez nem egy új keletű probléma, hanem évtizedekre nyúlik vissza. Tehát, amellett, hogy kedvezőtlen helyzetben van a görög államháztartás, nagyon nehézkesen lehet majd keresztülvinni azokat a komoly megszorító intézkedéseket, amelyek nemcsak hogy körvonalazódnak, hanem a görög kormány ezeket már le is tette az asztalra – mondja Weinhardt.
A napokban kiderült, hogy Portugália és Spanyolország a göröghöz hasonló problémákkal küzd. Ebben a két tagállamban is magas az államadósság a többi uniós országhoz képest, itt is megszorításokra és nyugdíjreformra lenne szükség, de a kormány nem mer ilyen intézkedéseket hozni. A görög, a portugál, és a spanyol szakemberek egy része most arra gondolt, hogy segítene országuk helyzetén, ha kilépnének az eurózónából, bár egyelőre még kérdés, hogy ezt megtehetik-e egyáltalán. A csatlakozáskor aláírt szerződés ezt nem tiltja, de nem is engedi, erről a lehetőségről a megállapodás egyik pontja sem rendelkezik - mondja Weinhardt Attila.
A szakember egyébként úgy véli, a kilépés egyik oldalról akár kedvező is lehetne Görögországnak vagy egyéb eurózóna-tagoknak, ám a másik oldalról katasztrofális hatással lenne, nemcsak a kilépőre, hanem az egész eurózóna működésére. Ha kilépne Görögország az eurózónából, akkor ugyanis vissza kellene vezetni a görög drachmát, amire ettől a pillanattól kezdve valószínűleg komoly leértékelődési nyomás helyeződne. Gyengülne az árfolyama az euróhoz képest, ami versenyképességi oldalról az exportot segítené ugyan, de a görög lakosság, az állam és a vállalatok is euróban adósodtak el, hiszen az euró volt eddig a fizetőeszköz. Ha pedig a görög drachma a hivatalos fizetőeszköz, akkor az euróban jegyzett adósság rendkívüli mértékben megugrik, ami tovább növelné a görög államra nehezedő feszültséget és nehézséget. Újra kell például nyomni a bankjegyeket, és az összes automatát át kell állítani, ez pedig az elemző szerint nagyon sokba kerülne.
Ahhoz egyébként, hogy a három ország kiléphessen az eurózónából a többi tagállam beleegyezése is kell. Portugália és Spanyolország 1999-ben vezette be az eurót, Görögország pedig két évvel később csatlakozott az övezethez.
Utolsó frissítés: 2010-02-09 14:33:49
