Fotó: Kovács TamásZsúfolásig teltek az Országgyűlés plenáris termének páholyai. Megjelent az államfő, a miniszterelnök alkotmányozásban tanácsadó testületének tagjai közül Pálinkás József akadémiai elnök, Boros Péter volt kormányfő, Pozsgay Imre egyetemi tanár és Szájer József, az Európai Parlament Néppárti frakciójának alelnöke.
A szavazás előtt bő egy órán át tartott az új alaptörvény záróvitája, melynek végén szavaztak a hétfőn benyújtott 16 fideszes és négy Jobbikos módosító javaslatról. Ezután az országgyűlés döntött Magyarország új alaptörvényéről.
„Az Országgyűlés 262 igen szavazattal, 44 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett megalkotta Magyarország új alaptörvényét.” - jelentette be a házelnök.
Az új alkotmányt kizárólag a Fidesz-KDNP képviselői fogadták el, az MSZP és az LMP nem volt jelen az ülésteremben, a Jobbik képviselői pedig nemmel szavaztak és egy transzparenst tartottak fel, amelyen az állt: „Árulók nem leszünk!”. A karzatról az egyik vendég egy árpádsávos zászlót is belógatott.
Az Országgyűlés elnöke történelmi pillanatnak nevezte az új alkotmány elfogadását. Kövér László azt mondta, ezzel lezárult az előkészítéssel együtt összesen 11 hónapig tartó folyamat, melynek során megalkották az alaptörvényt. „Lezárta az átmenetiség 1989. október 23. óta számított több mint két évtizedét, és lezárta az elmúlt 67 évet is, legalább is, amennyiben azt alkotmányos tekintetben a legitim alkotmány érvényesülésének hiányával írjuk le” - fogalmazott Kövér László.
A házelnök szerint Magyarország új alaptörvénye visszahelyezi a jogalkotást a történelmi alkotmány folyamatába. Úgy értékelte: az alkotmány múltunkból, hagyományainkból építkezik, de a jövőt szem előtt tartva, a jelen problémáira is keresi és megadja a válaszokat. „Az új alaptörvény nemzeti érdekeinkből indul ki, de azok érvényesítését a XXI. század együttműködő Európájában tartja lehetségesnek. Az új alaptörvény magyar, de mint a magyar nemzet ezer esztendeje, befogadó. Egyenjogú, államalkotó közösségeknek tekinti a velünk élő nemzetiségeket.”
Kövér László a 2012. január 1-én hatályba lépő alaptörvényt legitimnek, nemzetinek, nem kirekesztőnek ellenben integrálónak tartja. A házelnök megjegyezte: az új alkotmány az állampolgári és emberi jogokra vonatkozó részeit az Európai Unió Alapjogi Chartájából vette át.
Napirend előtt is az alkotmány volt a téma
Napirend előtt is szó volt az új alaptörvényről. Schiffer András az LMP frakcióvezetője az alkotmányosság felszámolásáról és az 1989-es időszak hatalomfelfogásának visszatéréséről beszélt. Szerinte a rendszerváltás idején a demokratikus hatalomgyakorlás hívei, így a liberális ellenzék, az SZDSZ és a Fidesz nem törődtek a jó élettel, ennek következménye az, hogy sokan csalódtak a rendszerváltásban. „Önök most a jó életre hivatkozva kívánják félretenni a demokratikus hatalomgyakorlás feltételeit.” - fogalmazott Schiffer András.
Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi minisztérium államtitkára válaszában a hétvégi, alkotmányozás ellenes tüntetésekre utalt. Azt mondta: sajnálja, hogy „a két párt, az LMP és az MSZP is ezen a hétvégén összenőtt, mint két kicsi Legó”, és együtt, ismerethiányosan korholták a kormánynak az alkotmánytervezetét, „ami (…) nem konzultáció nélküli”.
Lázár János a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője is az MSZP és az LMP az alkotmányozás során tanúsított hozzáállásáról beszélt. „Önök, akik azzal a programmal jöttek ide, hogy változzon meg ez az ország, változást ígértek, a saját szavazóikat csapták be, mert önök az elmúlt húsz esztendő szétrohadt, korrupt és tolvajlásra épülő rendszerét mentegetik most is itt a parlamenti keretek között, és nem akarnak valódi változást.”
A szocialisták ezúttal egyáltalán nem vettek részt az országgyűlés munkájában. Sem napirend előtt, sem a kérdések interpellációja idején, egyetlen képviselőjük sem volt jelen a plenáris teremben. Időközben az LMP politikusai is kivonultak.
Elhelyezték a Magyar Köztársaság Kövét
Hallgassa meg Az új alkotmány elfogadásával egy időben civilek tüntettek az alaptörvény ellen a parlamenthez közel, az MSZP pedig részországgyűlést tartott. A frakció politikai nyilatkozatot nyújtott be a parlamentnek, azt javasolja, hogy április 18-a legyen a Magyar Köztársaság védelmének napja.
A Hélia Hotel mögötti parknál helyezték el az Újpesti rakparton a Magyar Köztársaság Kövét. A teljes MSZP vezérkar jelen volt, és Hiller István MSZP-s humánpolitikai kabinetvezető beszélt. Őt megelőzően Mesterházy Attila MSZP elnök azzal kezdte beszédét, hogy „nem temetni jöttünk, hanem hitet tenni a demokratikus jogállam, a szabadság, a haladás és az igazságosság mellett”. Így folytatta: „ma itt kőbe véstük a magyar köztársaságot, szeretném, ha ez a kő az újrakezdés szimbóluma lenne minden demokrata számára. Meg kell fékeznünk az orbáni ámokfutást, meg kell akadályoznunk, hogy Magyarország a kizsákmányolás, az igazságtalan teherviselés hazája legyen”.
Az MSZP elnöke szerint ez a kő a reményt jelenti, az emberek számára ez a kő figyelmeztetés, arra figyelmeztet, hogy a demokrácia sérülékeny, valamint arra, hogy ez a kő az összefogás szimbóluma, az MSZP legalább is ennek szánja. Mesterházy Attila azt mondta, közös erővel, hittel és meggyőződéssel létre hozzák a demokratikus többséget, visszaállítják a köztársaságot és megteremtik mindannyiunk valóban közös hazáját. Ha alkotmányról van szó, akkor nincs két Magyarország - tette hozzá Mesterházy Attila. Ha újra bizalmat kapunk választóinktól, akkor vissza fogjuk állítani Magyarország egységét. Az elégedetlenség, a beletörődés és a hiú remények talaján bontakozik ki - mint mondta - a Fidesz alkotmányos puccsa, de az MSZP tudja, hogy a demokrácia nem lehet felelős a hibákért, nem a szabadság a felelős, és nem a jogállam a felelős a jogtalanságokért - tette hozzá.
Hallgassa meg! Az MSZP elnöke szerint illegitim és ideiglenes az új alaptörvény. Mesterházy Attila a Krónikának azt mondta: nem nemzeti konszenzuson alapul, ebből kifolyólag nem is lehet a nemzet alkotmánya, csak ideiglenes lehet. „Sem a formával, sem az időzítéssel, sem a folyamattal, sem a tartalommal nem értünk egyet. Látható módon ez egy alkotmányos puccs, amivel leváltják a Magyar Köztársaságot.” - fogalmazott.
„Innentől kezdve egy demokrata egy ilyen típusú szöveget nem fogadhat el, függetlenül attól, hogy ez milyen körülmények közepette történik. Hogy ha egy évvel később hasonló módon, hasonló szöveget fogadott volna el az akkori kormányzótöbbség, akkor ugyanilyen lenne az álláspontunk. Látható módon a Fidesz kizárólag és csak a saját javaslatait volt hajlandó beemelni az alktományba. Szerintem ez kudarc egészen biztosan mindazok számára, akik azt gondolták, hogy módosítókkal tudnak változtatni. Mi nem akartunk ehhez asszisztálni, nem is fogunk, és amint lehetőségünk lesz rá, változtatni fogunk ezen az alkotmányon.” - mondta az MSZP elnöke.
Utolsó frissítés: 2011-04-19 08:24:58
