Krónika Forrai Mária Melinda - 2011.06.30. 12:35
Fotó: MTI/EPA/Tobias Kleinschmidt
Hallgassa meg!A tagországok gazdaságpolitikájának összehangolása, a növekedést és a versenyképességet ösztönző 2020 stratégia, az energiaszektor liberalizációja, a Duna-, a romastratégia, valamint a horvát csatlakozási szerződés aláírása - többek között ezek voltak a legfontosabb feladatai a féléves magyar uniós elnökségnek. A tisztséget 2011. január 1-jén Belgiumtól vette át hazánk, s a 2004-ben csatlakozott tíz állam közül harmadikként töltötte be.
Az uniós elnökséggel járó politikai, diplomáciai, szakmai és kommunikációs feladatok jelentős részévé válnak az adott tagállam megítélésének. Magyarország az unió fejlődése szempontjából különösen fontos időszakban látta el az elnökségi teendőket, hiszen a válság nyomán jelentős gazdasági átrendeződés jellemző a térségre. A felmerült problémák orvoslása közben az Európai Unió óriásit lépett előre a gazdasági kormányzásban - jelentette ki Győri Enikő európai ügyekért felelős államtitkár, aki emellett a Duna- és a romastratégia elfogadását, valamint a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását értékelte sikerként.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint a Horvátországgal való csatlakozások lezárására lehetünk legbüszkébbek, Orbán Viktor miniszterelnök pedig kedden Hannoverben emellett a gazdaságpolitika összehangolását elősegítő lépéseket és a közös energiapolitika fő irányainak elfogadását emelte ki. Az uniós elnökségi tisztségtől Magyarország szerda este Berlinben a brandenburgi kapu előtt búcsúzott, ahol jelképesen átadta a stafétabotot a következő uniós elnöknek, Lengyelországnak.
A budapesti lengyel nagykövet, aki szerint nagyon sikeres magyar elnökség után veszik át a stafétabotot, a 180 percben azt mondta, a következő félév legfontosabb feladata a gazdasági növekedés erősítése lesz. Roman Kowalski hozzátette: a lengyel prioritást három szóban lehet kifejezni: az első a növekedés, a második a biztonság, a harmadik pedig a nyitottság, benne a bővítés.
