KihÃvás Molnár Pál - 2011.10.11. 15:36
Fotó: Flickr/quaziefoto – illusztráció
Hallgassa meg!
A pályázat alapján négyéves idÅ‘tartamra felálló, tizenhét fÅ‘s testületnek 2013-tól kétévente kell antikorrupciós jelentést közzétennie. Az intézkedésnek súlyos oka van: az Európai Parlament jelentése szerint évente 120 milliárd euró, az uniós össztermék egy százaléka megy veszendÅ‘be a korrupció miatt. A szándék egyértelmű, az elszántság azonban még kérdéses. A dokumentumokban ugyanis nincs utalás arra, hogy a csúcspolitikusok esetleges korrupciós ügyeivel ugyanolyan bátran kell foglalkozni, mint a középszintű megvesztegetésekkel.
Földrészünkön a korrupcióellenes hadjáratok az utóbbi két évtizedben ugyanis csak a középszintet vették célba, míg a csúcspolitikusok esetleges ügyei homályban maradhattak. Nehezebben érhetÅ‘k tetten ezek a visszaélések, a csúcskorrupció jobban tudja magát leplezni, éppen ezért nehezebben is lehet meggyanúsítani az érintetteket – mondta a Kossuth Rádiónak Zárug Péter Farkas. A politológus szerint azokban a társadalmakban, ahol a korrupció hétköznapi jelenség, ott általános a politikai korrupció is, de ennek az ellenkezÅ‘je is igaz: minél magasabb a társadalmi elvárás a korrupció ellen, annál kevesebb a visszaélés.
Kiszelly Zoltán politológus egy korábbi, a Vasárnapi újságnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett: kimutatható Európában az a gondolkodásmód is, hogy a korrupció „magasabb társadalmi érdekeket” szolgál. Nyugat-Európában is „bocsánatosabb” bűnnek tartják, ha valaki nem elsÅ‘sorban önérdekbÅ‘l, hanem egy csoport vagy a hazája számára próbál törvénytelen eszközökkel elÅ‘nyhöz jutni. Ugyanakkor nagyon sok visszaélés kiderül, mert vagy az ellenérdekelt üzleti kör, vagy a média, vagy az igazságszolgáltatás a nyomára bukkan, és nyilvánosságra hozza az ügyet – mutatott rá a szakember.
A korrupciók körüli legnagyobb kockázat a leleplezÅ‘k bátorságát ingathatja meg. Galló Béla politológus szerint a vesztegetési ügyek feltárása „nem életbiztosítás”. A jogállami keretek között a korrupció elleni küzdelemben a bíróságok kell hogy élvezzék a legnagyobb társadalmi bizalmat – mutatott rá. Hozzátette: az elmúlt húsz évben nem tártak fel korrupciós ügyet a bíróságoknál, amelyeket inkább az a vád szokott érni, hogy valamelyik politikai oldalnak kedveznek az ítélkezés során.
