Fotó: MR/Neubauer RudolfErdei Tamás a távirati irodának elmondta: a bankokat meglepetésként érte az óriási mértékű banki különadó bevezetése, erről a kormány nem egyeztetett a Magyar Bankszövetséggel. „Ezt egy gigantikus mértékű terhelésnek tartjuk, főleg egy olyan időszakban, amikor a bankok egyébként is komoly nehézségekkel küzdenek a meglévő portfólióval kapcsolatos veszteségek elszámolása miatt. A kockázati költségek jelentősen növekedtek az elmúlt időszakban a lakossági és a vállalati területen is. Ráadásul azt az indoklást nehéz elfogadni, hogy a bankok állami támogatást kaptak, hiszen erre Magyarországon nem került sor, abban a két esetben pedig, amikor hitelnyújtás történt, az összegeket már törlesztették”
Erdei elmondta: egy ilyen nagyságrendű elvonás megnehezíti a bankok helyzetét, befolyásolja tőkehelyzetüket, s hitelaktivitásukat egyértelműen csökkenteni fogja, ami megnehezíti a reálszféra hitelhez jutását. Szerinte tehát a döntés károkat fog okozni a bankrendszernek, s azon keresztül a reálgazdaságnak is.
Az MTI kérdésére, hogy a különadó nem fenyeget-e ez azzal a veszéllyel, hogy a külföldi befektetők kivonulnak Magyarországról, azt válaszolta: „nem gondolom, hogy ilyen következtetéseket azonnal le lehetne vonni, természetesen a külföldi befektetők megfontolás tárgyává tehetik, hogy Magyarországon a pénzintézeti tevékenység tud-e számukra olyan jövedelmet termelni a mostani kockázati környezetben, hogy hosszú távon itt kívánják aktivitásukat folytatni”.
Több segítséget várnak a hitelkárosultak
A kormány 2010 végéig kilakoltatási moratóriumot hirdetne, a bedőlt hiteleket pedig egy új szervezet, a nemzeti eszközkezelő társaság fogadná be. A hitelkárosultak szervezete több segítséget várna a kormánytól.
Legalább 300 ezer családnak okoz nehézséget a lakáshitelek törlesztése, és a legóvatosabb becslések szerint is 20 ezer családot fenyegetett eddig az árverezés és a kilakoltatás. Nekik átmenetileg segítséget nyújt a kormányfő által bejelentett 29. pont, vagyis, hogy az év végéig senkit nem lehet kilakoltatni. A Hitelkárosultak Szövetségének elnöke, Lénárt Mariann ugyanakkor azt mondja, ennél több segítséget vártak, abban bíztak, hogy a késedelmi kamatokat is felfüggesztik.
A bajba került lakáshiteleseket segítené az úgynevezett nemzeti eszközkezelő társaság létrehozása is. Az állami alapba azok lakása kerülne, akik nem tudják fizetni a részleteket. Az adós vélhetően a tulajdonjogát elveszíti, ám bérleti díj fejében a lakásban maradhatna. Lénárt Mariann szerint erre az intézkedésre mindenképp szükség van, ám számos kérdés nyitott egyelőre.
Úgy tudjuk, a nemzetgazdasági tárcánál úgy számolnak, hogy nincs szükség költségvetési forrásra az eszközkezelő létrehozásához.
Van szolgáltató, amelyik inkább árat emelne
A közműszolgáltatók egyetértenek azzal, hogy át kell gondolni az árképzést, de az áremelés befagyasztását nem minden cég tudja elfogadni.
Nem örül a díj befagyasztásnak Ányos József, a Magyar Víziközmű Szövetség vezetője. Szerinte régóta emelni kellene, hiszen a szabályozás most nem engedi, hogy bizonyos költségeket beépítsenek a cégek az árba.
Éppen ezek miatt viszont az ágazat örül annak, hogy a kormány átgondolja az egyébként önkormányzati hatáskörben lévő díjszabási rendszert - mondja Ányos József. „Be fog bizonyosodni, hogy mi az a racionális költségnagyság, amit mindenképp szükséges a díjakban érvényesíteni.”
Boros Norbert, az ELMÜ szóvivője azt mondta, ők árcsökkentésre készültek most nyáron, így a befagyasztás nem érinti őket, az árszabás átgondolását pedig ők is üdvözlik.
Támogatható a szabad pálinkfőzés
A kormány azt is javasolja, hogy vezessék be a másodlagos élelmiszer vizsgálatot, hogy mint Orbán Viktor fogalmazott, ne áramolhasson be akadálytalanul Európa élelmiszerhulladéka Magyarországra.
Várhatóan kevesebb illegális feldolgozás vagy átcímkézési eset lesz a jövőben, miután szigorodik az élelmiszer ellenőrzés. Az élelmiszerbiztonsági szakemberek az élelmiszerforgalmazás helyén, a raktártelepeken, vagy a hűtőházakban is ellenőriznek majd. A cél, hogy csak tökéletes minőségű élelmiszerek kerüljenek a polcokra - tudtuk meg a szaktárcánál. A miniszterelnök 29 pontos akciótervében szerepel a kistermelők élelmiszertermelési, feldolgozási és értékesítési feltételeinek könnyítése is, bár ennek pontos részletei még nem ismertek, több eszköz is szóba jöhet a szaktárca szerint. Egyebek mellett adókedvezmények, vagy az, hogy az őstermelők helyben el tudják adni termékeiket például az éttermekbe, illetve, hogy a házi disznóvágás után bizonyos mennyiségig hatósági díjak nélkül értékesíthessenek.
A szabad pálinkafőzés a Magyar Pálinka Marketing Kht. ügyvezetője, Maros Róbert szerint támogatható, de mivel sok veszélyt is rejt, pontos szabályozásra van szükség a készítéstől a forgalmazásig, hiszen most az évente főzött ötmillió hektoliter párlatból mindössze másfél millió kerül kereskedelmi forgalomba.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
