Értelemszerűen minél több jövedelme van valakinek - vagy egy családnak, annál nagyobb havi törlesztő részletet kaphat. Egy konkrét példát nézve: nettó 250 ezer forintos fizetésig valamivel több, mint havi 80 ezres törlesztő részletet vállalhat be az ügyfél, ha forinthitelt kér, míg ha eurót, akkor csak 57 ezret, egyéb deviza - például a korábban szintén népszerű svájci frank esetében pedig 37 ezret. Vagyis: több mint 40 ezer forint az eltérés. A jegybank ezt azzal magyarázza, hogy a devizahitel kockázatos, ha rosszabb lesz az árfolyam, és magasabb a kamat, akkor többet kell fizetni. Jelzáloghitelnél, ha valaki forinthitelt akar, az ingatlan a hitel 70 százalékára nyújthatna fedezetet. Euró-kölcsönnél 54, más devizánál pedig már csak 35 százalékra. Vagyis: egy 10 milliós ingatlanra legfeljebb 7 milliót kaphat valaki, ha forinthitelt vesz fel. Ugyanerre az ingatlanra euró-hitelnél 5,4 millió, míg más devizánál már csak 3,5 millió forint jár.
Autóhitel legfeljebb öt évre
Autóhitelt felvenni, vagy lízingszerződést kötni legfeljebb öt évre lehetne. Simor András jegybank-elnök az MTI-nek azt mondta, a bankok jelenlegi gyakorlatához képest forinthiteleknél nem jelent lényeges szigorítást a javaslatuk. Hangsúlyozta: nem akarják betiltatni a devizahitelezést. A jegybankelnök szerint a hitelfelvevő jövedelmének ellenőrzését a hitelintézetekre és az ügyfelekre kell bízni. Azt nem gondolja, hogy adóbevallást kellene kérniük a bankoknak.
Az elemzők eltérően értékelik a javaslatot. Van olyan, aki rossznak tartja az ötletet, egy másik szakértő viszont örült neki, mert ezzel szerinte azok járnak jól, akik rendesen bevallják a jövedelmüket. Barcza György, a K&H bank vezető elemzője szerint jó a jegybank felvetése. A korlátozásnak annál lesz igazán jelentősége, aki a teljes keretet ki akarja majd használni.
„Magyarországon sokan úgy is vettek fel hiteleket, hogy igazából a jövedelmi helyzetük, teherbíró képességük nem tette volna lehetővé, legalábbis nem minden körülmények között. Míg korábban úgy tűnt, hogy elbírja a lakosság a nagy hitelállományt, egy ilyen gazdasági visszaesés, egy magasabb munkanélküliség mellett ez a hitelteher már túlzottan nagy mértékű, és ez már megrengeti az egész nemzetgazdaságot is.”
A Bankszövetség addig nem nyilatkozik, míg nem látja a konkrét javaslatot. Azt még nem tudni, megvalósul-e a jegybank felvetése. Oszkó Péter pénzügyminiszter azt mondta, nemrég kapta meg az elképzelést, még vizsgálja.
Az MSZP és a Fidesz is még csak a hírekből ismeri a javaslatot. A szocialisták frakcióigazgatója, Tóbiás József szerint meg kell találni azt a határt, ahol még nem korlátozzák túlzottan a lakosság hitelfelvételét, ugyanakkor egyetért azzal, hogy a deviza-eladósodottságot szabályozni kell.
Fidesz: eső után köpönyeg
Eső után köpönyeg - így reagált a javaslatra a Fidesz szóvivője. Szijjártó Péter azt mondta, 2007 októberében törvényjavaslatot nyújtottak be, amelyben kötelezték volna a bankokat arra, hogy tájékoztassák az embereket a devizahitelek kockázatáról.
„Bebizonyosodott, hogy igazunk lett. A devizahitelt felvevő családok egy jelentős része rendkívül nehéz helyzetbe került. Ezért indítványoztuk 2007 októberében, hogy ez ellen tegyünk lépéseket. 2007 októbere óta azonban nem történt semmi, a kormány elmúlt kétéves semmittevése ebben az ügyben rendkívül inkorrekt hozzáállás volt.”
Miután részletesen nem ismeri a jegybank javaslatát, Szijjártó Péter nem tudta megmondani, hogy támogatja-e a Fidesz, vagy sem.
Windisch JuditUtolsó frissítés: 2009-10-05 18:46:00
