Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg!A görögországi aggodalmak nem állítják meg, legfeljebb lelassítják a kelet-európai országok euró-bevezetésnek menetrendjét. Az elmúlt hónapok eseményei, a megnövekedett árfolyamváltozások és a kamatterhek ugyanis még inkább motivációt jelentenek a kelet-európai országoknak, hogy mielőbb stabil fizetőeszközzel rendelkezzenek – állapítja meg a Citibank tanulmánya. Gárgyán Eszter a bank magyarországi elemzőcsoportjának a vezetője a magyarországi euró-bevezetést 2015-re várja. Hozzátette: a kelet-európai országok közül várhatóan Bulgária csatlakozhat elsőként az euróövezethez. Ez valamennyire paradox, hiszen a jövedelem szempontjából ők inkább a sor végén állnak, de a kritériumok teljesítésében az infláció lehet az egyetlen szempont, ami kihívást jelenthet nekik. Vagyis Bulgária már 2014-ben esélyes lehet az eurócsatlakozásra.
Mindeközben a legfejlettebb és a legmagasabb jövedelemszinttel rendelkező Csehország csatlakozhat legkésőbb az eurózónához. Itt annyira alacsony a kamatszint, illetve a devizahitelek aránya, hogy nincs nagy nyomás a kormányon, amely ezért nem is siet az euró bevezetésével. Az eurócsatlakozásnak egyébként a lakosság körében sem nagy a támogatottsága.
Lengyelországban alkotmánymódosításra lehet szükség, hogy be tudjon lépni az euróövezetbe. Erre legkorábban 2015-2016-ban lehet esély. A lengyel jegybank mandátuma nincs összhangban az eurózóna által definiált követelménnyel, tehát a kétharmados módosítást igénylő jegybanktörvényt meg kell változtatni.
Ami pedig a forint euróhoz mért árfolyamát illeti, az elemző a rövid távon továbbra is 265-270-es stabil árfolyamra számít, de hosszú távon már kis mértékű gyengülést vár. A Citibank szerint Magyarország pénzügyi helyzete a közeljövőben nagy valószínűséggel romlani fog. A magyar pénzügyi helyzetet ennek ellenére tűrhetőnek fogja tartani a Nemzetközi Valutaalap (IMF), ha az ország átalakítja gazdaságát – olvasható a banki értékelésben.
A magyar államháztartási hiány idén a GDP 4,5 százalékára növekedhet, szemben a 3,8 százalékos kormányzati céllal. A Citibank budapesti elemzője szerint kockázatot jelenthet, ha az áprilisi választásokon után hatalomra kerülő új kormány nem hajt végre „nagyívű reformprogramot”. Gárgyán Eszter szerint a pénzügyi helyzet várható romlása akkor lesz tolerálható, ha olyan szerkezeti reformokat hajtanak végre, amelyek fokozzák a növekedés lehetőségét. Az államadósság fenntarthatósága ugyanis azonnali lépéseket követel a gazdaság újbóli megélénkülése érdekében.
A világ vezető pénzügyi szolgáltatói közé tartozó Citibank emlékeztette ügyfeleit: Magyarország volt az első olyan EU-ország, amelyik pénzügyi segítséget kapott az IMF-től 2008-ban. Vállalta, hogy korlátozza a kiadásokat a kilencvenes évek eleje óta tapasztalt legsúlyosabb recesszióban, hogy teljesíteni tudja a húszmilliárd eurós hitel feltételeit.
Kövessen minket a Twitteren is: twitter.com/mr1hu
Utolsó frissítés: 2010-03-17 18:33:32
