Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Hallgassa meg!
A szerdai kormányülés napirendjén szerepel a szakmai és társadalmi vita után véglegesített nemzeti energiastratégia, amely két évtizedre igyekszik kijelölni a hazai energiapolitika és energiagazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladatokat – mondta a Kossuth Rádió reggeli műsorában Bencsik János energetikáért és klímaügyekért felelÅ‘s államtitkár. Arról is beszámolt, hogy a kabinet hét cselekvési terv kidolgozását is elÅ‘rja majd. Ezek egyike az erÅ‘műfejlesztési és -kiváltási terv, ugyanis az ország számára elegendÅ‘ villamosenergia-kapacitás áll rendelkezésre, de a termelÅ‘ létesítmények hatásfoka nagyon alacsony, ami növeli a szennyezÅ‘anyag-kibocsátást is.
Becslések szerint 2030-ig az ország összesített energiafelhasználása négy-öt százalékkal növekedhet, ezen belül az áramfogyasztás várhatóan harminc százalékkal haladhatja meg a mostani szintet. A nemzeti energiastratégia rögzíti, hogy az atomerÅ‘művi kapacitást meg kell Å‘rizni hosszú távon, emellett a hazai bányászat révén rendelkezésre álló szenet és a rá épülÅ‘ erÅ‘műveket a jelenlegi kapacitáson kell megtartani a környezetvédelmi szempontok érvényesítése mellett. Mind arányaiban, mind mennyiségében a megújuló energia növelését tervezi a kormány közép- és hosszútávon, de rövid távon a meglévÅ‘ földgáz alapú technológiák korszerűsítésében látják a megoldást – mutatott rá az államtitkár. Hozzátette: a következÅ‘ tíz-tizenöt évben több, a százhalombattai Dunamenti ErÅ‘mű (képünkön) most átadott fejlesztéséhez hasonló beruházás várható.
Bencsik János megerÅ‘sítette azt az értesülést, amely szerint a nyári idÅ‘szakban megnövekedett igények miatt importból is kellett energiát vásárolni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem azért volt szükség a beszerzésre, mert nincs elegendÅ‘ kapacitás, hanem mert egyes hazai erÅ‘művekben, vagy azért, mert ultramodernek, vagy azért, mert elöregedtek, drágább áramot elÅ‘állítani, mint külföldrÅ‘l megvásárolni.
