Fotó: MR/Neubauer RudolfA kabinet úgy véli: az MNB döntése szembemegy a kormány gazdaságpolitikájával, mert a döntés a beruházási források kamatszintjének emelkedése miatt fékezi a növekedést és a foglalkoztatás bÅ‘vülését - szögezi le a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye. A minisztérium aláhúzza: közgazdaságilag különösen indokolatlanná teszi az emelést, hogy az MNB szokatlanul gyorsan, már harmadszor döntött a kamatemelés mellett.
A szaktárca közölte: kormány szerint a 2010-es 4,9 százalékos helyett 2011-ben 3-3,5 százalékos infláció várható, tehát a pénzromlás csökkenÅ‘ trendpályán mozog, ráadásul az újabb emelés a 2 százalék körüli maginflációt növelÅ‘ energia-, és élelmiszer áremelkedésre sem hat fékezÅ‘en.
Az MNB monetáris tanácsa hétfÅ‘n 25 bázisponttal, 6 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A monetáris tanács - amely nagyon szoros szavazás után döntött az emelés mellett - az inflációs kockázatokra hivatkozott. Simor András jegybankelnök azt mondta: a monetáris tanács az inflációs várakozásokat a 3 százalékos inflációs célon kívánja lehorgonyozni. Hozzátette: a kamatdöntés is a testület emelletti elkötelezettségét mutatja.
A tanács tavaly novemberi és decemberi ülésén ugyancsak 25-25 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot. ElÅ‘tte tavaly április óta az 5,25 százalékos mélyponton állt az alapkamat.
A piac már februárra figyel
Hallgassa meg! A hétfÅ‘i kamatemelés az inflációs várakozások emelkedésével, illetve a jegybanki célokkal indokolható volt - mondta a Krónikának a Cashline vezetÅ‘ elemzÅ‘je. Sarkadi Szabó Kornél szerint ugyanakkor a kamattartást is meg lehetett volna indokolni, ami abból is látszik, hogy a döntés igen szoros volt. A kamatemeléssel egyébként az inflációs várakozásokat igyekszik hűteni a jegybank, a magasabb kamat ugyanis visszafogja a keresletet a piacokon, így elejét veheti az újabb drágulásnak. Azt azonban még nem tudni, hogy a döntéssel sikerült-e érdemben befolyásolni az inflációs kilátásokat.
Németh Dávid az ING bank vezetÅ‘ elemzÅ‘je szerint a jegybanknak lassan érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy inkább egy kiváró stratégiára tér át, és megnézi, a következÅ‘ hónapokban hogyan alakulnak az árak, a bértárgyalások a szakszervezetek között, így pontosabb képet kaphat az infláció 2011-es, 2012-es alakulásáról. A kivárásra egyébként vannak is jelek, Simor András a döntés után arra utalt: mindez nem feltétlenül jelent további emelést.
A kamatdöntés után erÅ‘södni kezdett a forint, ám e bejelentés hatására a korábbi szintekre gyengült vissza. Sarkadi szerint a piac számára inkább az volt a meglepetés, hogy a februári kamatülésen már nem feltétlenül az emelés mellett döntenek. A jegybank is próbálja alakítani a várakozásokat, próbálja felkészíteni a piacot egy jövÅ‘beli, esetleg akkor még nem várt döntésre - kommentálta Sarkadi Szabó Kornél. Az elemzÅ‘k abban egyetértenek: ettÅ‘l függetlenül alakulhatnak úgy a körülmények, amelyek a jegybankot további emelésre kényszerítik.
Utolsó frissÃtés: 2011-01-26 19:09:49
