A strukturális és a regionális fejlesztési alapok hazai kifizetéseinek hibaaránya az uniós átlag alatt van, az agrárpénzek esetében azonban a hibák száma ennek majd két és félszerese, mondta a bizottság szociáldemokrata tagja. Jens Geier pontos számokkal is szolgált. Míg a regionális pénzeknél Európában minden 100 kifizetésbÅ‘l 5-nél akad hiányosság, nálunk azonban csak kettÅ‘nél. Az agrárpénzek esetében viszont fordított a helyzet. Az uniós hibaarány 2 százalékával szemben, ez itthon 4,6.
Bár a hibázás nem egyenlÅ‘ a csalással, Jens Geier szerint a kormány érdeke is, hogy a téves kifizetések mértékét az agráriumban lejjebb szorítsa. A nemzeti hatóságok ugyanis elÅ‘ször saját forrásból fizetnek. Brüsszel pedig, ha az elszámolásokban hibát talál, nem utalja a jogalap nélküli összegeket, ami így a magyar költségvetést terheli - tette hozzá Jens Geier.
A delegációt vezetÅ‘ Ingeborg Gressle azt mondta, a tagállamoknak uniós pénzbÅ‘l csak fenntarthatóan működtethetÅ‘ programokat szabadna létrehoznia. Ilyennek nevezte a csepeli szennyvíztisztító-telep és a 4-es metró beruházását, amelyeket a bizottság tagjai a három nap során meg is látogattak. A német néppárti képviselÅ‘nÅ‘ az épülÅ‘ metróvonalat jó projektnek nevezte, amely a fÅ‘város gazdasági életének fellendítésében is fontos szerepet játszhat.
Kérdésre válaszolva elmondta, a 2007 és 2013 közötti költségvetési idÅ‘szakban lehívott, és kifizetett uniós pénzek körülbelül egyharmados aránya megfelel az uniós átlagnak. Mivel ezekhez a pénzekhez 2017-ig lehet hozzájutni, a fennmaradó teljes összeg elköltésére jó esélye van hazánknak - véli Ingeborg Gressle.
