Fotó: MR/Neubauer RudolfA Reuters hírügynökség múlt héten kiadott elemzése szerint az általuk megkérdezett elemzÅ‘k megemelték idei kamatvárakozásukat, és többségük 25 bázispontos kamatemelést vár hétfÅ‘n, illetve arra számít, hogy az így 6 százalékra emelkedÅ‘ jegybanki alapkamat nem változik az idei év végéig.
A megkérdezettek az idén átlagosan és december végén is 3,9 százalékos inflációra számítanak, korábban 3,8 százalékos átlagos inflációt vártak. A tavalyi negyedik negyedévi GDP-növekedés 1,7 százalék a konszenzus szerint, az idei átlagos bÅ‘vülés pedig 2,8 százalék lehet, amely jövÅ‘re 3,4 százalékra gyorsulhat.
Az MTI londoni tudósítása szerint általánossá vált az a várakozás a londoni elemzÅ‘i közösségben, hogy a magyar jegybank monetáris tanácsa hétfÅ‘n esedékes idei elsÅ‘ kamatdöntÅ‘ ülésén ismét végrehajthat egy negyed százalékpontos kamatemelést.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési és elemzÅ‘ részlegének felzárkózó piaci elemzÅ‘i prognózisukban úgy fogalmaztak, hogy „a valószínűségek egyenlege a (hétfÅ‘i) újabb kamatemelés felé billen”. A GS szakértÅ‘i szerint a fÅ‘ tényezÅ‘ nem a célt jelentÅ‘sen meghaladó éves inflációs ütem, hanem a pénzügyi stabilitás és a pénzügypolitikai hitelességi megfontolások, és mindez újabb kamatszigorítás esélyére vall. A ház szerint a magyar adósságtörlesztés leállásának kockázatára köthetÅ‘ határidÅ‘s biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazásai tavaly június óta - amikor „a szuverén törlesztésképtelenné válásnak a Fidesz-vezetés által felemlített lehetÅ‘ségére válaszul a CDS-díjszabás drámai mozgásokba kezdett” - most a legmagasabb. A forint továbbra is szeszélyes, bár jelenleg úgy tűnik, hogy stabil sávon belül mozog.
A GS londoni szakértÅ‘i ugyanakkor kiemelték a Fitch Ratings által karácsony elÅ‘tt végrehajtott magyar adósosztályzati leminÅ‘sítést is, amelynek nyomán a magyar szuverén adósbesorolást immár az összes nagy nemzetközi hitelminÅ‘sítÅ‘nél mindössze egy fokozat választja el a befektetésre már nem ajánlott - bóvli - kategóriától.
A hétfÅ‘re várható MNB-kamatdöntésrÅ‘l adott elÅ‘rejelzésükben a Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzÅ‘i azt emelték ki, hogy a legutóbbi, felfelé mutató inflációs meglepetés - a 4,4 százalékos konszenzus helyett 4,7 százalékos decemberi éves infláció - megerÅ‘sítette a háznak a januári és a februári, egyenként negyed százalékpontos magyarországi kamatemelésekkel kapcsolatos várakozását. A cég így azzal számol, hogy már a jövÅ‘ hónapban 6,25 százalékra emelkedik a magyar jegybank alapkamata.
A Bank of America-Merrill Lynch londoni szakelemzÅ‘i szerint az inflációs adatsorban ugyan továbbra is kevés jele van a belsÅ‘ kereslet vezérelte inflációs nyomásnak, az infláció gyorsulása azonban valószínűleg erÅ‘síti az MNB-nek az inflációs várakozással kapcsolatos aggodalmait.
Hasonló indokokkal jósolják a JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzÅ‘i is azt, hogy „jó esély van” a hétfÅ‘i MNB-kamatemelésre. A ház szerint ha ez elmaradna, akkor legkésÅ‘bb februárra várható a következÅ‘ szigorítás.
A Napi Gazdaság hétvégi száma szerint a magyarországi banki várakozások nagyon kiegyensúlyozottak, a hazai banki elemzÅ‘k a monetáris tanács hétfÅ‘i döntésével kapcsolatban optimistábbnak tűnnek. Kondrát Zsolt, az MKB vezetÅ‘ elemzÅ‘je 50-50 százalékos esélyt ad a tartásnak és a kamatemelésnek. A tanács tagjainak nyilatkozatai és Karvalits Ferenc jegybanki alelnök decemberi szavazata alapján a tartás esélye megnÅ‘tt - fejtette ki.
Suppan Gergely, a TakarékBank vezetÅ‘ elemzÅ‘je szerint a novemberi negatív bérnövekedési adat a kamat tartása mellett szól, ezért szintén nagyon szoros szavazati eredményre számít olvasható a gazdasági napilapban.
A tavaly december 20-i ülésén a monetáris tanács 25 bázisponttal 5,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a 3 százalékos célt tartósan meghaladó inflációra, illetve a felfelé mutató inflációs kockázatokra tekintettel, egyben jelezte, hogy a következÅ‘ hónapokban az inflációs kockázatok mérlegelése alapján dönt a kamatemelés szükségességérÅ‘l.
