Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa megMagyarország legkorábban 2020-ban lehet az eurózóna tagja – jelentette ki Orbán Viktor, és a londoni elemzÅ‘k is 2019-2020-ra teszik a térség csatlakozási dátumát.
Réti Tamás közgazdász szerint nagyon hosszú idÅ‘távot jelölt meg a miniszterelnök. „Nem gondolom, hogy célszerű egy ilyen negatív céldátumot megadni. Ha legalább lenne egy korábbi céldátum, vagy egyfajta folyamatos gazdaságpolitika, ami ebbe az irányba mutatna.” Szerinte egy ilyen kicsi, nyitott gazdaság esetében sokat számítana az euró hozadéka, a pénzügyi stabilizáció, a kiszámíthatóság.
Magas István, a Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének professzora azt mondja, Orbán Viktor jól látja, hogy nehezültek a feltételek, és bár nem a mi hibánkból, hanem az EU lépései nyomán, de valóban kitolódott az eurócsatlakozás idÅ‘pontja.
A professzor hangsúlyozza, nem szabad csodát várni a csatlakozástól. „Aki akarja, már most átteheti a teljes vagyonát euróba, mert megvan a konvertibilitás. Ebben az értelemben nem olyan nagy baj az, hogy a csatlakozás kitolódik. Közgazdasági szemmel nézve, ha hamarabb jött volna, én is jobban örülnék, mert tisztába teszi a dolgokat. De önmagában az euró nem tesz csodát. Ez olyan, mint amikor mindenki csodadresszben úszik, vagy csak a hagyományosban. Ha mindenki felveszi a csodadresszt, akkor is az fog nyerni, akinek jobb a teljesítménye.”
Magas István hozzátette, technikai értelemben viszonylag könnyen megoldható lenne a csatlakozás, azonban az igazi komoly kritériumok tekintetében már nem, hiszen 60 százalék alá csökkenteni az államadósságot, illetve a hosszú távú kötvény hozamok szintjén el kell érni az eurószintet. „Ehhez nagy erÅ‘feszítés kell, és nem biztos, hogy az ország ezt most elbírja.”
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
