Az agrárközgazdász szerint az a probléma, hogy az unió rossz döntést hozott tavaly, amikor engedélyezte, hogy minden ország nemzeti kvótája évi egy százalékkal bővüljön, miközben a gazdasági válság miatt a fogyasztás jelentősen visszaesett. Nőtt a termelés, a kereslet visszaesett, emiatt összeomlott a tejár nemcsak Magyarországon, hanem az unió más országaiban is. Ebből a szempontból nincs nagy különbség a tejtermelők között. Abban viszont van, hogy azok az országok, ahol egész évben folyamatos a legeltetés, a tejtermelés, a gazdálkodás, versenyelőnyben vannak azokkal szemben, amelyek a tejet istállóban, tömegtakarmány-termeléssel állítják elő. Emiatt a kontinentális és déli államok tejtermelése költségesebb, mint Dániában, Írországban vagy Hollandiában.
„A keleti csatlakozóknak össze kellene fogniuk – mondja Raskó György –, és határozott lobbiálláspontot és csapatot létrehozva az egyenlőtlenség azonnali eltörlését kezdeményezniük, de sajnos még a visegrádi négyek sem jutottak közös nevezőre. Ráadásul a keletieknél a lakosság fizetőképessége, vásárlóereje a töredéke a nyugatinak, és ezért itt csak olcsó tejtermékeket lehet nagy tételben eladni. Márpedig az olcsó tejtermék termelése kis szériában kifejezetten gazdaságtalan.”
Ma a magyar üzletekben a legolcsóbb tejek Szlovákiából vagy Ausztriából érkeznek, mert ott olcsóbban lehet előállítani. Az adók és elvonások szintje az unión belül Belgium után a legmagasabb Magyarországon. A szlovák vállalkozások közterhei a töredékei a magyarénak. Ez akkora előny, amellyel akármilyen hatékonyan is termel egy magyar tejüzem, nem tud versenyezni. „Azon kívül, hogy a minisztérium vezetése együttérzéséről biztosítja a termelőket, más ráhatása a dologra nincsen. A tejpiaci szabályozás száz százalékban uniós kompetencia, Brüsszelben döntenek erről, ezért kellene legalább a tizenkét csatlakozónak közös álláspontot kialakítania. Ennek sajnos nyomát sem látom.”
A hazai élelmiszeripar helyzetét az is nehezíti, hogy az újonnan csatlakozó országok közül itt a legerősebb a nemzetközi élelmiszer-kereskedelmi láncok szerepe. A hipermarketek az anyaországból származó termékeiket részesítik előnyben, és a közelmúltban megalkotott úgynevezett élelmiszer-termékpálya kódexben követelt 80:20 százalékos hazai termék–importtermék arány sem tartható be, hiszen a versenytörvénybe ütközik. Raskó György szerint a törvényen kellene változtatni.
„Mindig ellene voltam az ilyen kódexnek, a Gazdasági Versenyhivatal már be is jelentette vizsgálati szándékát. A versenytörvényt kellene úgy módosítani, hogy megadja az esélyt a büntetésre a nagy kereskedelmi láncok nyilvánvaló erőfölénnyel való visszaélése esetén. A magyar élelmiszer-gazdaság tönkre fog menni, ennek nyilvánvaló jeleit mutatják a statisztikai adatok, az élelmiszer-termelés az uniós csatlakozás óta már több mint 25 százalékkal csökkent.”
Nagy EmeseUtolsó frissítés: 2009-06-23 10:18:25
