Fotó: wikipédia
Hallgassa megA még tavaly Görögországnak nyújtott hároméves futamidejű, 110 milliárd eurós mentÅ‘hitel most esedékes ötödik részlete 12 milliárd euró. Ennek folyósításával szemben a Nemzetközi Valutaalapnak voltak fenntartásai, de sikerült azokat elhárítani. Ez a pénz a nyár átvészeléséhez elég Görögország számára, hosszú távon azonban elkerülhetetlen az újabb százmilliárd nagyságrendű hitel.
De errÅ‘l még kemény viták folynak. Németország azt akarta, hogy a magánbefektetÅ‘k rövid távú görög állampapírjait automatikusan hosszabb távúra cseréljék. A német közvélemény ugyanis egyre kevésbé fogadja el, hogy a német adófizetÅ‘k, általában az adófizetÅ‘k pénzébÅ‘l mentsék meg Görögországot. Az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság és Franciaország szerint viszont ez az államcsÅ‘ddel lenne egyenértékű, és beláthatatlan piaci reakciókat váltana ki. Az európai intézmények és Párizs a privát befektetÅ‘k önkéntes áldozatvállalását preferálná.
Közben a pénteki német-francia csúcson Angela Merkel elfogadta Nicolas Sarkozy érvelését. Ezt a megállapodást viszont Junker eurózóna elnök tartja károsnak, mondván: nem dönthet két ország a többiek feje fölött. Továbbá - Junkers szerint - még az elvben önkéntes magánbefektetÅ‘i áldozatvállalás is életveszélyes piaci szempontból. Az ülés mégis sikerre van ítélve. Az újabb mentÅ‘hitelt, amelyhez a pénzügyi alap és mechanizmus más rendelkezésre áll, össze fogják hozni. Más kérdés, hogy milyen feltételekkel, illetve, hogy ezeket a szigorú feltételeket képes lesz-e teljesíteni Görögország.
