Fotó: MR/Neubauer RudolfA becsődölt lakáshitelek megsegítésére felállítani tervezett nemzeti eszközkezelő ötlete kísértetiesen hasonlít a Bankszövetség egy korábbi javaslatára. A befagyott lakossági hiteleket várhatóan kockázatmentes állami hitelre váltó megoldást valamiféle háttéralku szülhette.
Hallgassa meg!Az Orbán Viktor kormányfő által kedden bejelentett 29 pont egyike a „bankadó”, amelyből a kabinet idén 200 milliárd forintot vár. Hogy ez honnan jön majd össze, nem tudni, az egyetlen biztos pont egyelőre az összeg, és az, hogy ezt bankoknak, biztosítóknak, pénzügyi vállalkozásoknak, takarékszövetkezeteknek kell összeadniuk – mondja Lovas Judit szakújságíró. A 200 milliárd ugyanakkor nagyon soknak tűnik, hiszen a bankok adózás előtti eredménye 2009-ben 255 milliárd, a biztosítóké 71 milliárd volt, a pénzügyi vállalkozások pedig veszteségesek voltak, azaz náluk nem is lehet adóbevételről beszélni.
Eltérő nyereségvárakozások
Orbán Viktor kedd este a Magyar Televízióban azt mondta, úgy számol, hogy idén 500 milliárd forint körül lesz a bankok a nyeresége. Valószínűleg abból indult ki, hogy az idei első negyedben a bankok 139 milliárd forint adózatlan eredményt értek el, és ezt beszorozta néggyel, csakhogy így nem szabad számolni - hívja fel a figyelmet a szakember. Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke szerdán a 180 percben azt mondta, a bankszektor idén 200 milliárd forintos eredményre számít, és ez valószínűleg közelebb áll a tényekhez, hiszen a bankoknak rengeteg céltartalékot kell képezni a rossz hitelekre, hogy a bankrendszer működőképes maradjon.
Továbbadják
A bankok profitorientált intézmények, eredményt szeretnének elérni, és ha elveszik tőlük a nyereség egy részét, azt valahonnan pótolni szeretnék - hívja fel a figyelmet a szakember, aki éppen ezért arra számít, hogy a pénzintézetek az adót a hitelek árában adják majd tovább embereknek. Nem biztos, hogy tovább emelik majd a kamatokat, de valószínűleg csökkenteni sem fognak. És bár Orbán Viktor azt ígérte, a PSZÁF-fal figyelteti, hogyan reagálnak majd, a nemrég aláírt banki magatartási kódexben igenis van lehetőség arra, hogy ha változnak az adók, akkor azt továbbhárítsák, azaz ennek nincs jogszabályi akadálya – hangsúlyozza a szakértő. Ráadásul – teszi hozzá -, úgy is tudják növelni a marzsukat, így eredményüket is, hogy egyszerűen kevesebb kamatot fizetnek, mondjuk a betétekre.
Háttéralku?
A bankokat érinti közvetve az az intézkedés is, hogy Orbán Viktor segítséget ígért a bedőlt hiteleseknek. Most körülbelül kilencvenezer olyan lakáshiteles lehet, aki 90 napon túl fizet, tehát normál piaci környezetben a bankok itt már árverezhetnének. Most nem tehetik, mert december végéig kilakoltatási tilalom lesz, az állam létrehoz viszont egy szervezetet, ahova bekerülnek majd a bajba került emberek ingatlanjai, a tulajdonosok pedig bérlőkké válhatnak. Lovas szerint a befagyott lakossági hiteleket várhatóan kockázatmentes állami hitelre váltó megoldást valamiféle háttéralku szülhette, az ötlet ugyanis kísértetiesen hasonlít arra, amit korábban a Bankszövetség talált ki, és a Erdei Tamás a 180 percben is ismertetett.
Hitelt hitelre
Ebben a konstrukcióban az állami alap egy újabb hitelből vásárolná meg a rossz hiteleket, a hitelt pedig ugyanaz a bank adná, amelyiknél már eleve ott van, csakhogy onnantól kezdve már az állam tartozna neki, ami biztos, ez pedig lehetőséget ad a céltartalékok felszabadítására. Azaz a bankhoz tulajdonképpen visszakerül ez a pénz, és növelheti az eredményt, ezen keresztül pedig a hitelezést is. Természetesen nem mindegy, hogy a hitelt az állam a banktól mennyiért veszi meg - emeli ki a szakember. Korábban a Bankszövetség elnöke azt mondta, hogy a bankok akár 10-20 százalékot is hajlandóak lennének áldozni, azaz egy tízmilliós hitel nyolc millióért adnának el, ám Lovas szerint az államnak ennél azért keményebb feltételeket kellene diktálnia.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
Utolsó frissítés: 2010-06-10 18:01:35
