Devizahitelek: a felelősség közös, a súlyt az adós cipeli

A felelőtlen, fogyasztásösztönző gazdaságpolitika, a bankok profitérdekei és az ügyfelek számára is kedvező feltételű devizahitelek együttesen vezettek oda, hogy döntő részben devizatartozásokkal rendelkezünk. A felelősség közös, de a terhet csak a devizahitelesek cipelik.

Tavaly több mint 30 százalékkal nőtt a lakosság bankoktól felvett hitelállománya, így összesen 7140 milliárd forinttal tartoztunk a bankoknak. Ez derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletének legfrissebb adataiból. A legaggasztóbb azonban az, hogy míg a forinthitelek csökkentek, a devizahitelek 60 százalékkal csaknem 5100 milliárd forintra emelkedtek. A lakosság összes banki hitelének tehát 70 százaléka már devizahitel volt az év végén. Ha pedig a Magyar Nemzeti Bank statisztikáit is megnézzük, akkor a kép még ijesztőbb. A pénzügyi közvetítőktől felvett kölcsönökkel együtt 9560 milliárd forint a tartozásunk, aminek ugyancsak közel 70 százaléka, 6551 milliárd forint a devizahitelt. Ez az állomány pedig a forint drasztikus leértékelődése miatt veszélyben van. Nem csak a munkanélküliek nem tudják a megemelkedett részleteket fizetni, hanem a többi hitelfelvevőnek is nehézséget jelent az akár 40-50 százalékkal megemelkedett részletek fizetése. Annak, hogy a devizahitelek így elszaladtak, több oka is volt - mondja Várhegyi Éva a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa.

- Az egyik visszanyúlik a 2000-es évek elejére, amikor a támogatott lakáshitel-rendszer kiépült, felerősödött a lakossági hitelezés, a bankok kiépítették a maguk megfelelő hálózatát, és nagyon gyors felfutás indult el 2002-2003-tól a lakossági hitelezésben. Aztán, amikor a támogatott lakáshitelek a feltételeit korrigálta a kormány, egyébként szerintem helyesen, mert indokolatlan támogatások épültek be abba a rendszerbe, akkor már ott volt egy kiépült hitelezőhálózat, és a lakosságban is egyre inkább megvolt az igény arra, hogy hiteleket vegyen fel. a másik oldalon egyébként még ez a fogyasztást ösztönző gazdaságpolitika is arra ösztönözte az embereket, hogy fogyasszanak és minél inkább. Mivel hitelből fogyasztanak, az áruvásárlási kölcsönök is megindultak nagyon gyorsan. Közben a forintkamatok különböző okok miatt elég magas szintre mentek fel, nagyon magas volt a kamatfelár a különböző devizakamatokhoz képest, tehát ez is a devizahitelezés irányába nyomta el a hitelrendszert. Egyrészt a támogatott forinthitelek nem hoztak már megfelelő nyereséget a bankoknak, másrészt a devizahitelek kamatai törlesztési feltételei az ügyfélnek is jóval kedvezőbbek voltak, harmadrészt felgyorsult a hitelezés. Ebben a helyzetben a bankoknak nem volt máshonnan forrásuk a hitelezés felgyorsításához, mint a külföldi, főleg a külföldi anyabankoktól történő forrásszerzés. Egyre inkább hiteleket vettünk fel, de nem helyeztünk el megtakarításokat, nem voltak forint-megtakarítások.

A támogatott hitelek szigorításával a bankok már nem kaszálhattak annyit, mint korábban. Mivel devizaforrásaik voltak, profitjuk pedig a hitelezésből jött, ezért nyomták a devizahiteleket. Ott ugyanis többet kereshettek, mint a szigorított forinthiteleken. A lakosságnak is jó volt az olcsó deviza, tehát ezt választotta. A kormány rossz gazdaságpolitikája magasan tartotta a forintkamatokat, ami a deviza irányába lökte a hitelfelvételi kedvet. A felelősség tehát közös, a terheket azonban csak az adósok viselik. A bankok a kormány gazdaságpolitikát okolják a forint összeomlása miatt. Saját felelősségüket nem ismerik el, pedig akkor is a devizakölcsönt tukmálták rá az ügyfélre, amikor az ügyfél számára a forintalapú, támogatott lakáshitel is elérhető volt, és a törlesztőrészletben alig volt különbség. A hitelfelvevők közül kevesen voltak annyira felkészültek, hogy ha jogosultak voltak rá, ragaszkodjanak a támogatott hitelhez. Az egyik ügyfél így emlékszik vissza.

- Nagyon forszírozta az ügyintéző hölgy a svájci frankos hitelt, meg akart mindenáron győzni bennünket, hogy ezzel sokkal jobban járunk, holott havi pár ezer forint különbség volt csak a kettő között. Nagyon halványan körvonalazta a kockázatokat, amiket a devizahitel rejt, hogy előfordulhat pár száz forintos emelés havi szinten, de hangsúlyozta, hogy akár több ezer forintos csökkenés is jöhet.

A bankok marzsa a devizahitelen nagyobb volt, az ügyintézők pedig csak azt szajkózhatták, amit a banki képzésen tanítottak nekik. A szakemberek a múltban azt javasolták, hogy ne centizzük ki a törlesztő részletet, 10-15 százalékos ráhagyással vegyük fel a hitelt. A 40-50 százalékos növekmény már a válság hatása, erre valóban senki nem gondolhatott, maga a lakosság sem. Kérdés, hogy akkor miért egyedül neki kell viselnie ezt a terhet. Hallgassa meg!

Lovas JuditUtolsó frissítés: 2009-02-24 13:47:22