Dől a pénz a befektetési alapokba

Fotó: MR/Neubauer RudolfFotó: MR/Neubauer Rudolf
Rekordot dönt a befektetési alapok vagyona, április végére meghaladta a 3400 milliárd forintot. A betéti kamatcsökkentések és az alapok elmúlt hónapokban megtermelt magas hozamai miatt hónapról hónapra egyre többen vesznek a kisbefektetők közül is befektetési jegyet. Kérdés, hogy a válságban kapott pofonok után tisztában vannak-e a kockázatokkal.

Hallgassa meg!

A legfrissebb adatok szerint tovább dől a pénz a befektetési alapokba. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint áprilisban folytatódott az elmúlt hónapokban tapasztalt tendencia, egyre többen vásárolnak a magánszemélyek közül is befektetési jegyet – mondja Szalai Sándor elnök.

A mindenkori betéti kamatok alakulása, amit a jegybanki alapkamat határoz meg, irányítja a befektetéseket. Minél alacsonyabb a kockázatmentes kamat, annál nagyobb kedvvel vágnak bele kockázatosabb befektetésekbe az emberek. A csökkenő kamatszint, a márciusban meglódult tőkepiacok és az alapok elmúlt hónapokban tapasztalt magas hozamai mind hozzájárultak ahhoz, hogy még többen fektessenek befektetési alapokba, csakhogy éppen fordítva kellene történnie – mondja Eidenpenz József, a Napi Gazdaság befektetési alapokkal foglalkozó szakújságírója. Szerinte nem akkor kellene befektetési alapokba tenni a pénzt, amikor amúgy is alacsonyak a kamatok, mert olyankor általában a befektetési alapoktól is alacsonyabb hozam várható. Akik most szállnak be, azok tulajdonképpen egy domb tetején teszik ezt, míg például 2008 őszén vagy 2009 elején, amikor a banki kamatok is nagyon magasak voltak, de az állampapír hozamok is, sokkal nagyobbat lehetett nyerni például állampapír-alapokon, mint betéti kamatokon, bármilyen akciós is volt az a kamat. A szakember azt mondja, most inkább érdemesebb kiszállni az ilyesmikből, és átmenni bankbetétbe.

A tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy a válság hatására a befektetők óvatosabbak lettek, és ez igaz a befektetési alapot vásárolók esetében is. Közülük sokan csalódtak, amikor árfolyamveszteségük keletkezett, vagy nem kapták meg azt a hozamot, amire számítottak, vagy amit meglebegtettek előttük. Azok közül, akik nem tájékozódtak jól, vagy akiket nem tájékoztattak jól, és lehet, hogy ők vannak többségben, a válság során sokan csalódtak az alapokban és az alapkezelőkben, pedig a többség még az árfolyamzuhanások idején is kevesebbet vesztett, mintha közvetlenül fektetett volna egy-egy értékpapírba. Eidenpenz József azt javasolja, hogy mielőtt befektetési alapba teszi valaki a pénzét, több helyről is tájékozódjon. Már csak azért is, mert a befektetési alap árusítója üzletileg érdekelt az eladásban. Az egyik pénzügyi intézmény honlapján olvasható figyelemfelkeltő ajánlatból például kiderül ugyan, hogy csak a befizetett összegre vállalnak garanciát, de mégis az elérhető maximális hozammal hirdetik az alapot, és ha a hozam nulla, a befektető csalódott lesz.

Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu

Utolsó frissítés: 2010-05-13 13:58:25




MR1 Kossuth Radio> Hírek > Gazdaság > Dől a pénz a befektetési alapokba >