Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg!Magasabbak a bérek, de kevesebbet költhet a lakosság - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A KSH közölte: tavaly januárhoz képest a bruttó átlagkeresetek 1,6 százalékkal nÅ‘ttek - így már 210 200 forint az átlag, a nettó bérek pedig a családi kedvezmény nélkül számítva 3,3 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor ez a januári négy százalékos pénzromlással számolva azt jelenti: az egy évvel korábbihoz képest valamivel csökkentek a ténylegesen javakra és szolgáltatásokra költhetÅ‘ bérek. A Krónika által megkérdezett elemzÅ‘k is úgy számolnak: idén a reálkeresetek nem változnak, a közszférában még csökkenhetnek is.
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos fÅ‘munkatársa ezt azzal magyarázza: a világgazdasági helyzet, például az emelkedÅ‘ olaj- és élelmiszerárak miatt magasabb lehet az infláció, mint amire az elemzÅ‘k vagy a kormány számított. A Pénzügykutató legfrissebb, a magyar gazdaság kilátásait elemzÅ‘ tanulmányában a kormány elÅ‘rejelzésénél nagyobb pénzromlással és kisebb, 2-2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Petschnig Mária Zita ezt nemcsak a világpiac bizonytalanságával indokolja:
„Nem rendelkezik az ország kiszámítható gazdaságpolitikával. Mindaz, ami itt az elmúlt évben történt, sajnálatos módon rontotta a magyar gazdaság növekedési potenciálját.”
A Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatója, Mellár Tamás szerint viszont tartható az a 3-3,5 százalékos növekedési ütem, amelyre a kormány is számít.
„Pesszimizmusra nincs ebben a pillanatban különös ok, bár nyilván a világgazdasági helyzet eléggé bizonytalan, ugyanakkor viszont az is látható, hogy a Széll Kálmán Terv lehetÅ‘séget biztosíthat arra, hogy komoly fellendülés elinduljon.”
Mellár Tamás azt mondta: valóban kérdés, hogy a Széll Kálmán Terv alapján konkrétan milyen intézkedéseket tesz majd a kormány, de maga a program szerinte pozitívan hat a gazdaságra.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
