Hallgassa meg!A magyarok jobban bíznak Brüsszelben, mint Budapestben – így foglalható össze a közösségben végzett közvélemény-kutatás nemzeti jelentése. Tóth István György, a TÁRKI vezérigazgatója ezt úgy magyarázza: vagy a nemzeti politikával kapcsolatos bizalom vetül rá az Európai Unióra, vagy az unióba vetett bizalom vetÅ‘dik vissza valahogy a nemzeti politikákra.
Százból 93 magyar továbbra is rossznak tartja az ország gazdasági állapotát. Ez jóval meghaladja az uniós átlagot, amely mindössze 70 százalék. 2010 tavaszához képest Å‘szre tovább csökkent a remény, hogy jobbra fordul az itthoni helyzet. Viszont a 27-ekhez képest optimistábbak vagyunk a munkaerÅ‘piac fellendülését illetÅ‘en. Fél évvel ezelÅ‘tt a magyarok többsége már úgy nyilatkozott, hogy az ország túljutott a válság mélypontján.
Babarczy Eszter filozófus azt mondja, hogy jól érvényesül a médiahatás is, ugyanis ha a kérdésfeltevés idején a média tematizálja az éppen aktuális problémákat, az rendkívül nagy hatással van arra, hogy milyen választ fognak kapni a megkérdezettektÅ‘l. Talán emiatt a magyarok toronymagasan támogatják az adóparadicsomok felszámolását, a spekulatív pénzügyi alapokkal szembeni fellépést, valamint a bankprofit megadóztatását.
Az Eurobarometer szerint – a magyar adatfelvételt ezer ember megkérdezésével a Tárki végezte – a saját háztartás anyagi helyzetének megítélése nagyon kedvezÅ‘tlen: Magyarországon a megkérdezettek több mint fele (51 százaléka) napról napra él. Kevesebb mint harmaduknak (30 százaléknak) vannak tervei a következÅ‘ fél évre, és csak a háztartások 17 százaléka tud egy-két évre elÅ‘re tervezni. Ezek az adatok az uniós átlaghoz képest rosszabb képet tükröznek, az EU-ban mindhárom csoportba megközelítÅ‘leg a háztartások harmada (34, 32, illetve 30 százaléka) tartozik.
