Felélednek a befektetési alapok

Fotó: MR/Neubauer Rudolf

 Hallgassa meg!

A válság alatt leginkább a bankbetétekben bízott, vagy otthon tartotta a pénzét az, akinek volt megtakarítása. Ez nem is meglepő, hiszen a részvények, kötvények és még a befektetési alapok is – kevés kivétellel – jelentős veszteséget okoztak az ügyfeleknek. Talán a válság végét jelenti az a tendencia, amely az idei első három hónapban figyelhető meg: újra virágzik a befektetési alapok piaca, egyre többen ezekbe rakják pénzüket a bankbetétekből – mondja Temmel András, a Befektetési Alap- és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének főtitkára. Három hónap alatt 250-260 milliárd forintnyi friss pénz érkezett be a befektetési alapokba. Ez mutatja azt, hogy úgy tűnik, hogy kezd visszatérni a hazai befektetők bizalma a hazai állampapírokba – tette hozzá.

A befektetési alapok úgy működnek, hogy a különböző, ilyen termékeket kínáló cégek összegyűjtik az ügyfeleik pénzét, majd azt különböző részvényekbe, kötvényekbe vagy ingatlanokba fektetik. A konstrukció előnye, hogy mivel egyszerre sok pénzről van szó, így a befektetési költségek is csökkennek, ráadásul, ha valamelyik értékpapír ára csökken, egy másiké még növekedhet, vagyis elkerülhető a veszteség. A friss felmérések egyébként nem sok változást mutatnak a magyarok megtakarítási szokásaiban. Jelenleg csak minden negyedik magyarnak van félretett pénze, azt is érzékenyen érintette a válság.

A legtöbben valamilyen váratlan kiadásra gondolva takarékoskodnak, de van, aki a gyerekeinek akar segíteni vagy öregkorára tesz félre pénzt. A GfK Hungária és a Raiffeisen most közzétett kutatásából az is kiderül, a válaszadók mindössze tizede tervez újabb megtakarításokat, csaknem háromnegyede nemhogy félretenni nem tud a következő egy évben, de úgy látja, meglévő tartalékaihoz is hozzá kell nyúlnia.

Kövessen minket a Twitteren is: twitter.com/mr1hu