Fotó: Wikimedia/Váradi Zsolt
Hallgassa megEgymillió új munkahely megteremtését várja a kormány az új Széchenyi-tervtől, amelyet tíz évvel az első program után hirdet meg. A gazdasági terv, amelyet a kormányfő, illetve a nemzetgazdasági és a fejlesztési miniszter közösen ismertet, hét részből áll majd: kiemelt területként kezeli például az egészségipart, a zöld gazdaság fejlesztését és a lakásprogramot. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a hétfőn azt mondta: az új Széchenyi-terv helyzetbe hozza a kis- és középvállalkozásokat:
„Az ezen a héten meghirdetendő új Széchenyi-terv keretében újabb forrásokat fogunk átcsoportosítani a kis- és középvállalkozások számára, uniós forrásokból tesszük lehetővé, hogy ismét beinduljon a magyar gazdaság motorja, és ezzel már a jövő évtől kezdve vélhetően a gazdasági növekedés is stabillá és fenntarthatóvá tud válni.”
A miniszterelnök szóvivője, Szjjártó Péter az új Széchenyi-terv tartalmáról korábban annyit mondott: adócsökkentéssel, a korrupció visszaszorításával, a gazdasági jogbiztonság megteremtésével, illetve különböző piactorzító elemek kiiktatásval segít a kormány a vállalkozásoknak.
Görögországban és Íroroszágban is volt hasonló program
A Széchenyi-tervhez hasonló projektek olyan fejlődő országokban fordultak elő, amelyekre szintén jellemző volt a lemaradás, például Írországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában. Az említett országok a terveik megvalósításához a nemzeti erőforrásaik mellett uniós támogatásokat is bevontak. Artner Annamária, az MTA Világgazdasági Kutató intézet tudományos főmunkatársa elmondta, hogy Görögországban a nagy munkanélküliség miatt különösen a mikrovállalkozásokat támogatták, amelyek a helyi foglalkoztatást tudták növelni. Így a turizmus, vendéglátás köréből származó vállalkozások tudtak pályázni. Írországban pedig a szoftverfejlesztés és szintén a helyi szolgáltató, vendéglátóipari egységek kaphattak pénzt.
A program Görögországban nem sok sikerrel járt a foglalkoztatás szempontjából, mert magas maradt a munkanélküliség. Hiszen a mikrovállalkozások támogatása csak családi vállalkozásokat eredményezett. Igaz, lehet, hogy a program nélkül nőtt volna a munkanélküliség - mondta Artner Annamária. Írország esetében pedig elsősorban nem a kis- és középvállalati programok voltak azok, amelyek beindították a gazdaságot a kilencvenes években, hanem az amerikai információs technológiai fellendüléshez kapcsolódó termelés.
Most pedig Görögország költségvetési romokban hever. Írországban a bankszféra éppúgy összeomlott, mint az amerikai, és az Amerikához kötődő ír gazdaság leült. A kisvállalkozások nem tudják kimozdítani a válságból. „A középvállalkozói szféra támogatásával nem tud talpra állni egy ország, de ez nem jelenti azt, hogy ezt a szférát nem kell támogatni, hiszen szükséges a kis- és középvállalkozói szféra megsegítése, de hosszú távon semmiképpen sem megoldás” – magyarázta a Artner Annamária.
Az uniós definíció szerint a középvállalkozás legfeljebb 250, a kisvállalkozás 50, a mikrovállalkozás pedig tíz vagy annál kevesebb főt foglalkoztat. Többnyire ez utóbbiakból van a legtöbb. Kis- és középvállalkozói kör a vállalkozások legingatagabb szférája. A piacgazdaságban ezért is támogatják őket a legkülönbözőbb programokkal.
Meglévő programok egy csomagban, új név alatt
Voszka Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója szerint nehéz megmondani, hogy mennyire volt sikeres az előző Széchenyi-program, mert hivatalos vizsgálatok erre nem készültek. „A Széchenyi-tervre is az volt a jellemző, hogy már akkor futó programokat összevont egy csomagba, és szép nevet adott neki – mondta. - Ezt a módszert az azóta hatalmon lévő kormányok is előszeretettel alkalmazták, talán már nem is emlékszünk rá, de a Medgyessy kormány idején ezt a Széchenyi-programot átalakították Széchenyi vállalkozásfejlesztési programmá. Utána volt egy Európa-program. Egy-egy ilyen program nem feltétlenül hoz új forrásokat a gazdaságba. Talán még új módszereket sem feltétlenül, hanem a meglévőket kombinálja és valamilyen módon csoportosítja.”
Voszka Éva úgy látja, most nem nagy pénzről van szó, mert eddig százmilliárd forintról lehetett hallani, és azt sem tudni, hogy ez az összeg egy vagy több évre lesz-e. De százmillárd forint egy évre sem túl sok. Összehasonlításképpen: amikor a Bajnai kormány megpróbálta az uniós források egy részét átcsoportosítani a kis- és középvállalkozások fejlesztésére - ami ennek az új tervnek is nagyon fontos eleme -, akkor 200 milliárdról volt szó.
Pogátsa Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia közgazdásza, kutatója viszont úgy véli, a százmilliárd, ha jó helyre kerül, akkor nagyon sok mindenre elég. „A terv újdonsága például a zöld élénkítés, energiahasznosság, ez nagyon jó befektetés lehet. Németországban is rájöttek, hogy az energiatakarékosság nagyon sokat jelent, és közben még munkahelyeket is teremt.”
Voszka Éva nem ért egyet azzal, hogy ez a program egymillió új munkahelyet teremt, és szerinte azt is nehéz megmondani, hogy hol lenne ez a pénz a leghatékonyabb. „Az a probléma, hogy az uniós források felhasználását is sokszor kritizálták, mondván, túl sok cél van, elaprózódnak a források. „Ha belép még egy terv, nem túlságosan nagy összeggel, amiről azt lehetett olvasni, hogy hét programot és 55 pályázatot indít, akkor félő, hogy ez megint csak a célokat szaporítja, a szétforgácsoltságot fogja erősíteni.”
Pogátsa Zoltán is úgy látja, hogy kevés a pénz, nagyon sok a cél. Mint mondta, azokban az uniós országokban, amelyekben az ilyen központosított fejlesztéspolitika sikeresen működött, nem volt többfajta terv. „Íroroszágban a nemzeti forrásokat is beágyazták az uniós forrásokba, vagy az uniós forrásokat a nemzeti forrásokba. Egy terv jól kommunikálva kevés, de nagyon határozott céllal néha többet tud jelenteni, mint ezek a kicsi, de szűkös forrású pályázatok.”
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
