Ismét előnybe kerülnek a forinthitelek?

A devizahitelesek megszokták, hogy az árfolyamtáblát nap mint nap figyelniük kell. De az csak most tudatosult bennük, hogy a világpiaci kamatok alakulása milyen sokban befolyásolja a családi kasszát. Augusztustól már törvény kötelezi a bankokat arra, hogy rögtön érvényesíteniük kell az ügyfelek szempontjából kedvező devizapiaci változásokat a törlesztőrészletekben. Egyre többen a forinthitelek támogatásában látják a megoldást, míg a jegybank, a felügyelet és a kereskedelmi bankok a devizahitelezést tennék biztonságosabbá. Hallgassa meg!

Május végén összesen 7121 milliárd forintnyi hitelállományt kezeltek a hazai bankok - ismertette a pénzügyi felügyelet legfrissebb adatait a Magánhangzó kérdésére Binder István, a PSZÁF kommunikációs vezetője. Tavasz végén mintegy százmilliárd forintra rúgott a kétes hitelek összege, vagyis azoké a kölcsönöké, amelyeknél a törlesztés késedelme meghaladja a kilencven napot. Az év eleji állapotokhoz képest enyhe romlás tapasztalható, havonta több tízezerrel nő azoknak az adósoknak a száma, akik elmaradnak a fizetéssel. Binder István szerint valószínű, hogy a kétes hitelek nagyobb része főként kisebb összegű fogyasztási kölcsön, és kisebb hányadot képviselnek a jelzáloghitelek. Az adatokból az is jól látható, hogy míg az év elején néhány százan vagy ezren kezdeményeztek banki szerződésmódosítást, addig ma már több tízezren kérnek átütemezést.

A felügyelet néhány napra vizsgálatot indított annak ellenőrzésére, hogy a pénzintézetek nem mulasztották-e el érvényesíteni a törlesztőrészletekben a forint utóbbi időben tapasztalható erősödését. Binder István arról is beszámolt, hogy augusztusban lép életbe egy törvénymódosítás, amely a banki szerződések egyoldalú módosításának szabályairól rendelkezik. A jogszabály kimondja, hogy ha bármilyen külső körülmény kedvezően változik az ügyfelek szempontjából, akkor annak hatását kötelesek átvezetni a szerződéses feltételekre, így a kamatokra és az árfolyamokra a bankok.

A felügyelet korábban egy olyan megoldást javasolt, hogy a nehéz helyzetbe került adós lakását vegye át az önkormányzat a hitel átvállalásával, és az addigi tulajdonos bérlőként maradhatna az otthonában, amíg nem javul az anyagi helyzete. Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint viszont ez csak elméletben képzelhető el, hiszen a 800 milliárd forintos adósságállományt görgető önkormányzatoknak nincs pénze az ingatlanok átvételére és nem tudnak további hitelek felvenni. Komoly problémának látja azt is, hogy a lakások milyen műszaki állapotban vannak, hiszen ha felújításra szorulnak, akkor ennek költségeit is a tulajdonosnak kell állnia.

Többen javasolták az utóbbi időben a devizahitelezés felfüggesztését. A K&H Bank nemrég bejelentette, hogy a jövőben a forint alapú kihelyezésekre fekteti a hangsúlyt. A többi bank egyelőre nem tervez hasonló lépést, bár szigorították a devizakölcsönök feltételeit. A forinthitelek előnyben részesítését sürgeti a Magyar Hitelszövetség is, de piaci alapon ezt nem látják lehetségesnek. Barabás Gyula, a szervezet alelnöke legkorábban október 1. után tudja elképzelni a forintban jegyzett kölcsönök állami kamattámogatásának életbe lépését. A Magyar Nemzeti Bank, a felügyelet és a kereskedelmi bankok most azt fontolgatják, hogyan lehetne kevésbé kockázatossá tenni a devizahitelezést. Ennek megvitatására munkacsoport felállítását kezdeményezte a jegybank elnöke, de ennek részletei egyelőre nem ismertek.

Berek Patrícia

(Magánhangzó)Utolsó frissítés: 2009-07-09 08:46:19