Kellemetlen meglepetés a januári infláció

Fotó: MR/Neubauer Rudolf

Hallgassa meg Török Zoltánt, a Raiffaisen Bank vezető elemzőjét!

A fogyasztói árak az idén januárban a várakozásokat jóval meghaladó ütemben nőttek, a tavaly januárihoz képest 6,4 százalékkal, az egy hónappal korábbihoz képest pedig 1,4 százalékkal - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Londoni elemzők átlagosan 5,70 százalékos inflációt vártak. A Napi Gazdaság által közölt várakozások 5,8 százalékos inflációról szóltak.

A maginfláció az idén januárban 0,3 százalék, 12 havi összehasonlításban 5,1 százalék volt. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított 12 havi árindex 5,3 százalék, a havi 1,5 százalék volt. Tavaly januárban a havi áremelkedés 0,6 százalék, az éves 3,1 százalék volt. A 2009. évi infláció pedig 4,2 százalékot ért el.

Mináry Borbála, a KSH munkatársa elmondta: elsősorban a jövedéki adó emelése okozta a havi drágulás gyorsulását. Kiemelte az üzemanyag, a szeszes ital, dohányáruk árának emelkedését. Szerinte az élelmiszerek 2,2 százalékos havi drágulása azonban nem okozott meglepetést. Az elmúlt évek azonos időszakában hasonló pályát követtek az élelmiszerek árai.

Egy hónap alatt, az élelmiszerek árai 2,2 százalékkal növekedtek. Nőtt 13,7 százalékkal az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára, 10,9 százalékkal az étolajé, valamint 3,3 százalékkal drágult a szalámi, szárazkolbász, sonka. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai decemberhez képest 0,8 százalékkal drágultak. Csökkent viszont 2,4 százalékkal a sertéshús és 2,2 százalékkal a párizsi, kolbász ára.
Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 2,6 százalékkal emelkedtek a szeszes italok, dohányáruk és 2,5 százalékkal az egyéb cikkek árai. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 6,5 százalékkal nőtt. Szintén átlag felett, 1,7 százalékkal drágult a háztartási energia, ezen belül a vezetékes gáz ára 2,3 százalékkal nőtt.

A szolgáltatások körében átlag alatti, 0,7 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető, ezen belül a postai szolgáltatások ára 6,5, a szemétszállítás díjtételei 3,4, a helyi tömegközlekedésé 1,7 százalékkal növekedtek. A tartós fogyasztási cikkek körében bekövetkezett 0,4 százalékos áremelkedés szintén átlag alatti volt. Januárban a ruházkodási cikkekért átlagosan 3,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint decemberben.

Tavaly januárhoz képest az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 2,9 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 12,9 százalékkal drágult a kávé, 9,9 százalékkal a tojás, 9,6 százalékkal a csokoládé, kakaó, 6,9 százalékkal a párizsi, kolbász, valamint 6,7 százalékkal a házon kívüli étkezés.

Csökkent tavaly januárhoz képest 14,2 százalékkal az étolaj, 6,4 százalékkal a liszt és 5,7 százalékkal a tej ára. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 13,7 százalékkal drágultak az egyéb cikkek, ezen belül a járműüzemanyagok ára 31,7 százalékkal, a gyógyszer, gyógyáru 8,5 százalékkal drágult. Szintén átlag felett, 11,6 százalékkal drágultak a szeszes italok, dohányáruk.
A szolgáltatások átlag alatti 5,6 százalékos árnövekedésén belül a szemétszállítás 13,7, a helyközi tömegközlekedés 7,1 százalékkal drágult. Szintén átlag alatt, 4 százalékkal emelkedtek a háztartási energia árai, ezen belül az elektromos energia ára 15,9 százalékkal nőtt, a távfűtésé 17,1 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 3,9 százalékkal, a ruházkodási cikkekért 1,2 százalékkal kellett többet fizetni, mint tavaly januárban.

Az elemzők is meglepődtek

Kellemetlen meglepetésnek nevezte a 6,4 százalékos inflációs adatot Németh Dávid. Az ING Bank elemzője hatszázalékos fogyasztói árnövekedéssel számolt. A nagyobb mértékű drágulás egyik oka szerinte, hogy kisebbek voltak a leértékelések januárban, mint egy évvel korábban, ezenkívül a piaci energia - azon belül is a palackos gáz - drágult meg jelentősen, a jövedéki adó emelése pedig a szeszesitalok és az üzemanyag árát emelte meg.

Az MKB Bank prognózisa 5,8 százalékos infláció volt - mondta Kondrát Zsolt vezető elemző. A 0,6 százalékos eltérés nagyobb része, 0,35 százalék, a vártnál gyorsabb élelmiszer áremelkedésből adódott. Kondrát Zsolt az élelmiszerek havi 2,2 százalékos, és ezen belül az idényáras élelmiszerek 13,7 százalékos drágulását meglepőnek tartotta, ami esetleg a fogyasztás visszaesését hozhatta magával.

A vártnál jobban emelkedő januári infláció Kovács Roland, az Equilor elemzője szerint két tényezővel magyarázható. Egyrészt a relatív alacsony bázissal, másrészt az idén januártól életbe lépő jövedéki adóemeléssel, ami miatt jelentősen drágultak az üzemanyagok.

Idén 3,8-4,5 százalékos inflációt várnak

Németh Dávid, az ING Bank elemzője az idei éves átlagos inflációt 4 százalék felett várja, 4,2-4,3 százalék körül, míg 2011-re 3 százalékos, vagy afeletti árnövekedéssel számol. Némileg gyorsabb, 4,5 százalékos átlagos inflációt valószínűsít 2010-re az MKB Bank. Kondrát Zsolt vezető elemző úgy látja, hogy az év végére, december/december alapon mérve 3,8 százalékra mérséklődhet az infláció, amit jelentősen befolyásolhat az olajár alakulása. Az MKB Bank elemzője februárra már hat százalék alatti, 5,7 százalékos inflációt vár. Kovács Roland, az Equilor elemzője szerint az infláció az első negyedévben érheti el csúcspontját, ezt követően az árak tartósan süllyedni kezdenek, és az év/év alapú infláció a harmadik negyedévben beáll a 2 százalék körüli értékre, az átlagos fogyasztó áremelkedés 2010-ben 3,8 százalék lehet.

A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint az átlagos infláció 2010-ben 3,9 százalék, a kormány prognózisa szerint 4,1 százalék lesz.