Leépülő építőipar

Fotó: MR/Visy László

 Hallgassa meg!

Az idén februárban 300 építÅ‘ipari cég ellen indult csÅ‘deljárás hazánkban, 410 vállalkozás pedig önmaga felszámolását kezdte meg. Ezek a mutatók a tavalyiakhoz képest emelkedtek. Az ágazat jövÅ‘jét aggályosnak látják a gazdasági elemzÅ‘k, s még inkább a szakmabeliek.

Aggasztó az építÅ‘ipar állapota, és a mélyrepülés már 2006 óta tart – mondta a Vasárnapi újságnak Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke. Az elmúlt öt évben 40 százalékkal csökkent az építÅ‘ipar teljesítménye és a kedvezÅ‘tlen folyamatot tovább rontotta az általános pénzügyi-gazdasági válság. SzembetűnÅ‘ azonban, hogy Európa más országaiban a visszaesés csak a válság kezdetet óta volt jellemzÅ‘, sÅ‘t, van ahol azóta már elindult a lassú növekedés is. Kiugróan jól teljesített például a Lengyel építÅ‘ipar, ahol tavaly is 7 százalék körüli volt a növekedés.
Hogy idehaza miért köszöntött be elÅ‘bb az építÅ‘ipari recesszió, annak okaként Tolnay Tibor egyértelműen az akkori hibás kormányzást, illetve a rossz gazdaságpolitikai döntéseket jelölte meg. Régi tapasztalat ugyanis, hogy nemzetgazdaság helyzetét nagyon jól tükrözi az építÅ‘ipar, amikor pedig inog a gazdaság, az azonnal magával viszi ezt az ágazatot is. Ez történt 2006-ban is.

Rossz döntés eredménye a körbetartozás

Innen datálódik a lánctartozások egyre súlyosbodó problémája is. Draskovics Tibor minisztersége idején vezették be ugyanis, a késleltetett ÁFA-visszafizetés intézményét. Az építÅ‘ipar szereplÅ‘i pedig joggal vethették fel: hogyha az államnak lehet késve fizetni, akkor mindenki másnak is szabad ezt. Ez a 400 milliárd forintos probléma, azóta is megoldatlan kérdés. A szövetség vezetÅ‘je úgy fogalmazott: tisztában vannak a költségvetés helyzetével és megértik, hogy az állami megrendelések száma számottevÅ‘en nem fog növekedni. Ha azonban az állam, a kormány olyan intézkedéseket hoz, amelyekkel jó példát mutat a gazdaság szereplÅ‘inek, akkor megtette azt, ami jelen szituációban elvárható tÅ‘le.

A késve fizetés sajnos gyakorlat az uniós pályázatokból bonyolódó beruházásoknál is. Gyakori, hogy 4-5 hónapos a késés, ezt pedig a legtöbb vállalkozásnak elviselhetetlenül hosszú idÅ‘.
Nagyon sokat vár ezen okok miatt a szakma az új közbeszerzési törvénytÅ‘l, amely legfeljebb 45 napos fizetési határidÅ‘t rögzít majd. Ez kihat majd a magánszférára is – véli Tolnay – hiszen ugyanez a határidÅ‘ érvényesíthetÅ‘ lesz majd a privát beruházásokra is.

Egyszerűsítik a szabályozást

Régi gondja az építÅ‘iparnak a túlbonyolított, átláthatatlan szabályozás. Ennek feloldására két munkacsoport is alakult – egyik a belügyi- másik a nemzetgazdasági tárcánál – amelyik a jogszabályok összehangolásával és egyszerűsítésével foglalkozik. A remények szerint ez a külföldi építtetÅ‘knek és beruházóknak átláthatóbb viszonyokat, a magyaroknak pedig rövidebb ügyintézési határidÅ‘ket jelent majd.

Tavaly 4 százalék volt az átlagos árszínvonal-növekedés, ebbÅ‘l az építÅ‘ipar mindössze 1 százalékot tudott realizálni. Emiatt a vállalkozások egy-egy munkát irreális feltételek között vállalnak el, gyakran elfogadják a ráfizetést is, a hosszú távú működÅ‘képesség fenntartása érdekében. Az ágazatban a nyereségszint ma mindössze egy-másfél százalék.

Elvándorolhat a szakképzett munkaerÅ‘

Hamarosan megnyílik több nyugat-európai ország munkaerÅ‘piaca a magyar szakemberek elÅ‘tt. Ez rengeteg jól képzett ember vihet el – mondja Tolnay Tibor – igaz, a folyamat más most is tart, hiszen egyre többen vállalnak munkát Németországban. Azt, hogy ez ne okozzon szakemberhiányt idehaza, nem a keleti munkavállalók beengedésével kell megoldani, hanem a szakképzés bÅ‘vítésével és a szakmai színvonal emelésével. Erre megvan a kormányzati szándék.

Kövessen minket a Twitteren is: twitter.com/mr1hu