Leminősítések: lélektani határhoz értünk

Fotó: MR/Neubauer RudolfFotó: MR/Neubauer Rudolf
A parlament utolsó munkanapján elfogadta Magyarország jövő évi költségvetését, és szinte ezzel egy időben a Fitch Ratings hitelminősítő intézet az eddigi BBB hitelbesorolást egy fokozattal BBB mínuszra minősítette le – negatív kilátások mellett. Nem volt meglepetés a Fitch leminősítése – reagált a kormány.

 Hallgassa meg!

A Fitch Ratings leminÅ‘sítését megelÅ‘zte a másik két nagy hitelminÅ‘sítÅ‘nek a hasonló irányú lépése, és lehet érezni a világ tÅ‘kepiacain, hogy a magyar gazdaság, illetve a gazdaságpolitikába vetett hit és bizalom megingott az utóbbi idÅ‘ben, hiszen a kormány által elismerten is olyan kockázatos utat választott, amely nem megszokott a fejlett világban. Ez nyilván a befektetÅ‘k számára is kockázatosabb befektetéseket jelent Magyarország esetében. A hitelminÅ‘sítÅ‘k kötelességszerűen kell, hogy ezt ilyen módon jelezzék – mondta 180 perc című műsorunkban Madár István, a portfolio.hu elemzÅ‘je.

A kormány hivatalosan is azt mondja: nem megszorításokkal akarja megteremteni az egyensúlyt: inkább ideiglenes bevételek mellett jelentÅ‘s adócsökkentéssel dolgozik, és abban bízik, hogy ez olyan növekedési többletet generál a gazdaságban, amely segít kinÅ‘ni ezt a fajta „egyensúlytalanságot”. Ha a a növekedés látványosan és érdemben beindul, és az ebbÅ‘l befolyó adóbevételek lassan a mostani válságadók és egyéb típusú bevételek (magánnyugdíj-pénztári vagyon felélése) helyébe tudnak lépni, úgy valamikor három év múlva újra egy egyensúlyhoz közeli költségvetésünk lesz akkor is, ha ezeket az egyszeri bevételeket már nem vesszük figyelembe – magyarázta a kormány elképzeléseit az elemzÅ‘.

Madár István hangsúlyozta: mindhárom hitelminÅ‘sítÅ‘ jelezte az indoklásában, tudja, hogy a jövÅ‘ évi költségvetés jó egyenlegmutatóval fog zárulni, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ez alapvetÅ‘en olyan egyszeri, ideiglenes eredmény, amelyet, ha figyelmen kívül hagyunk, akkor a magyar költségvetés helyzete egyáltalán nem olyan megnyugtató, hiszen ezek elÅ‘bb-utóbb kiesnek a költségvetésbÅ‘l, és van emellett egy meglehetÅ‘sen méretes eladósodottságunk. Ez folyamatos finanszírozási igényt jelent, a tÅ‘kepiacok folyamatos bizalmára van szükségünk. Ez elÅ‘ször valamikor jövÅ‘ év tavaszán derül ki, amikor jelentÅ‘s mennyiségű devizakötvény kibocsátást fog az állam végrehajtani, hogy finanszírozza a lejáró adósságait. Valóban jónak tűnik a költségvetés helyzete, ha csak a számokat figyeljük, de pont ez a hosszú távú strukturális elégedetlenség a költségvetés állapotával az, ami óvatosságra inti a hitelminÅ‘sítÅ‘ket és a befektetÅ‘ket is.

Magyarország 2007 óta az egyetlen olyan ország, amelyik a költségvetési hiányát, illetve minimálisan az államadósságot is csökkenteni tudja, de ezt azért tudja megtenni, mert jelentÅ‘s mértékben a magánnyugdíj-pénztári bevételeket fogja adósságtörlesztésre fordítani, illetve az ideiglenesen alacsony szintre csökkenÅ‘ hiány egy csökkenÅ‘ államadósság pályát biztosít. Az államadósság és a költségvetés helyzete ilyen értelemben erÅ‘sen összefügg, és ahogy a költségvetés helyzete is egyelÅ‘re csak ideiglenesen látszik megoldódni, ugyanúgy az államadósság pályája is – mutatott rá a portfolio.hu elemzÅ‘je

Kérdésünkre, hogy februárban visszatérhet-e a bizalom, ha esetleg a strukturális szerkezeti változásokról dönt majd a kormány, Madár István elmondta: már most mindenki a februári-márciusi idÅ‘szakra vár. A beígért kötvénykibocsátást akkor tudja sikerrel teljesíteni a kormány, ha e mellé be tud mutatni egy olyan programot is, amely akkor is működÅ‘képessé és finanszírozhatóvá teszi a költségvetést, ha egyébként a magyar gazdaság nem kezd el 5-7 százalékkal száguldani. Ha a kormány be tudja mutatni, hogy hosszú távú, 3 százalék körüli növekedés mellett is képes a költségvetést egyensúlyban tartani, akkor a befektetÅ‘k megnyugodhatnak. Ehhez az kell, hogy több százmilliárd forintnyi megtakarítást próbáljon meg elérni a kormány a költségvetésben.

Ugyanakkor, ha a hitelminÅ‘sítÅ‘k még lejjebb minÅ‘sítik Magyarországot, és így a spekulatív kategória tetejére kerül, akkor néhány befektetÅ‘ nem tehet mást, mint kényszerűen eladja azokat a befektetéseit, amelyek eddig Magyarországon voltak. Ez pánikszerű eladási reakciót eredményezhet, hiszen ebben az esetben nem mérlegelhet a befektetÅ‘: azonnal és mindenféle megfontolást félretéve kell eladnia a papírjait. Ez erÅ‘s piaci turbulenciával, árfolyamgyengüléssel járhat. Az, hogy erre a lélektani határra értünk, a piacokat is sokkal idegesebbé és érzékenyebbé teszi a további leminÅ‘sítési kilátásokat illetÅ‘en.

Kövessen minket a Twitteren is: twitter.com/mr1hu

Utolsó frissítés: 2010-12-28 07:49:00




MR1 Kossuth Radio> Hírek > Gazdaság > Leminősítések: lélektani határhoz értünk >