London a görög járvány terjedésétől tart

Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató cég, a CMA DataVision heti összesítése szerint a görög szuverén adósságtörlesztési kockázat fedezetére szolgáló határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása a hét során járt 420 bázispont felett is; csütörtökön például 422,5 bázispontos zárt, ami abszolút rekord az euróövezet egészének eddigi történetében. A CDS-díjszabás azt jelenti, hogy a görög szuverén törlesztési leállás ellen befektetői fedezetet kínáló piaci szereplők minden tízmillió euró görög kormánykötvény-adósság törlesztéskockázati biztosítási tranzakcióiért évente több mint 420 ezer euró díjat számítanak fel az irányadót ötéves futamidőre. A piac ennél sokkal kisebb kockázatúnak tartja már az euróövezeten kívüli kelet-európai EU-térséget is. A CMA DataVision londoni szakelemzői a távirati irodának elmondták: a magyar CDS-díjszabás az elmúlt hét londoni kereskedésében 240-246 bázispont - 10 millió euró magyar szuverén adósságonként évi 240-246 ezer euró - között mozgott, a térség legkevésbé kockázatosnak ítélt adósa, Csehország esetében pedig a CDS-kontraktusok árazása éppen 100 bázispont alatt volt.

A londoni elemzői közösségben a hazai össztermékhez (GDP) mérve 12,5 százalék feletti idei államháztartási hiányt, a következő néhány évben pedig 140 százalék felé közelítő államadósság-rátát jósolnak Görögországnak. A CMA DataVision nemrégiben közölt összehasonlító elemzése szerint - amely a CDS-árazások alapján listázta az egyes gazdaságokat - Görögország a világ tíz legkockázatosabb állami adósának egyike, olyan országokkal osztozva a felső tízes mezőnyben, mint Venezuela vagy Ukrajna. Nemrégiben két nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Standard &Poor’s egyaránt a közepes befektetői "BBB" kategóriába sorolta át a görög adósságot az elsőrendű "A" sávból. Görögország az első - és eddig az egyetlen - olyan euróövezeti tagállam, amelyet több hitelminősítő is visszasorolt a közepes "BBB" osztályzati sávba. A görög közpénzügyekkel kapcsolatos befektetői ború az eurót is megviselte; egysége jóval 1,4 dollár alatt - 1,387 dollár környékén - zárta a hetet a londoni bankközi piacon, jóllehet novemberben még másfél dollár felett járt.

Londoni elemzők szerint az euróövezet saját érdekében sem hagyhatja magára Görögországot a bajban. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének hétvégi elemzése szerint a Görögországban kialakult helyzet súlyos aggodalom forrása az euróövezetben, amely "politikai és költségvetési unió nélküli pénzügyi unió", és amelyben óriási a kockázata a görög járvány átterjedésének más kisebb tagállamokra. Ez azt jelenti, hogy a valutaunió többi tagországának valamilyen módon mindenképpen ki kell állnia Görögország mellett, ha ez szükségessé válik - áll a JP Morgan londoni elemzésében. Ez azzal együtt is így van, hogy a piaci bajok zöméért Görögország maga felelős, mivel a görög gazdaságot nem érte akkora aszimmetrikus sokk, amely a jelenlegihez mérhető hiányt okozhatott volna. A görög államháztartási hiány már évtizedek óta hatalmas; az 1980-ig visszaszámolt éves átlagos deficit a GDP 7,7 százaléka - hangsúlyozzák a JP Morgan londoni elemzői. A cég szerint ha a piac nem enged elég időt a legutóbbi görög kiigazítási program kibontakozására, akkor Görögország külső pénzügyi segítségre szorul. Ezt nagy valószínűséggel az euróövezet és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) együtt nyújtaná. A ház központi forgatókönyve azonban az, hogy Görögország külső segítség nélkül végre tudja hajtani a szükséges költségvetési kiigazítást. Az elemzés szerint ennek mértéke "nagyon nagy", de nem elérhetetlen, ahogy azt más országok tapasztalatai mutatják.

A JP Morgan most nem nevezte meg e "más országokat", de egy korábbi, néhány hete kiadott londoni elemzésében azt írta: a magyarországi államháztartási konszolidáció lehet a legjobb követendő példa Görögország számára is. Magyarország ugyanis valószínűleg Európa legambiciózusabb költségvetési korrekcióját hajtotta végre - ciklikus kiigazítással számolt GDP-arányos elsődleges államháztartási egyenlege évente átlagosan 3 százalékponttal javult az elmúlt három év során -, és "nagyjából ez az a szigorítási mérték", amelyre Görögországnak is szüksége lenne.

Egy másik nagy londoni befektetési csoport, a Barclays Capital azt írta legutóbbi elemzésében, hogy a Magyarország által is követett, elsősorban kiadáscsökkentésre összpontosító kiigazítási modellnek nemzetközi tapasztalatok alapján nagyobb az esélye a sikerre, mint a kétharmad részt bevételnövelésre épülő görög konszolidációs programnak. Ráadásul Magyarország és többi, hasonló kiigazítási mintát követő ország Görögországénál alacsonyabb adósságszintről indult, ezért kiigazítási programjuk hitelesebbnek is bizonyulhat a Barclays Capital elemzői szerint. A ház szakértői azt is jósolják azonban, hogy az euróövezeti tagjelölt országoknak mostantól jó eséllyel szigorúbb elbírálással kell szembenézniük, mivel éppen Görögország lesz a "rossz példa", amikor például Magyarország és Lengyelország hivatalosan kérni fogja az EU-tól és az euróövezeti jegybanktól felvételét a valutaunióba. A cég már egy korábbi helyzetértékelésében is azt írta: Görögország most már erőteljes példaként szolgálhat a szkeptikusoknak - különösen az EKB-n belül -, akik az euróövezet további bővítésének halasztását pártolnák.