Magas: Görögország nem dobhatja el az eurót

Fotó: Wikimedia/Jastrow

Hallgassa meg a 180 percben készült interjút!

A Kossuth Rádió reggeli műsorában megszólaló szakember egyetértett azzal, hogy ennyire borús a kép, azt mondta, a hosszú távú kilátások egyértelműen Rubinit igazolják, hiszen az Európai Unió nem tudta megvalósítani, hogy a közös valuta elérje azt a szintet, amit szerettek volna, nem sikerült a tervezett egyenletes fejlÅ‘dést kialakítani az euróövezetben. Németországnak jó tíz évre volt szüksége, hogy egy közös kultúrában közös nyelvvel, közös pénzzel felzárkózzék arra a versenyképességi szintre, amelyre az egyesülés elÅ‘tt Németország volt - emlékeztetett a szakember -, ebbÅ‘l a perspektívából pedig látszik: ahhoz, hogy Görögországot, Portugáliát és Írországot valahogy beemeljék az erÅ‘s országok közé, olyan átalakításokat kell megvalósítani, amelyeknek most nincs jelük az Európai Unióban.

Görögországot idáig mindig a tagállamok segítették ki, és most megpróbálják a privátszférát is bevonni a finanszírozásba, azaz azoknak a bankoknak - elsÅ‘sorban német és francia privát pénzintézeteknek -, amelyek könyveikben jelentÅ‘s mértékben német adósságot tartanak, most azt mondják, hogy tessék magánpénzt betenni a görög megsegítésre, különben nagy baj lesz. Ezt persze nem lehet kötelezÅ‘vé tenni, hiszen ez körülbelül olyan lenne, mintha egy tízezer fÅ‘s lakótelepen azt mondanák: tessék vigyázni, mert lehet, hogy elfogy a víz, és mindenki töltse fel a kádját. Ha mindenki nekifog feltölteni, biztos, hogy nem is lesz víz, és senkinél nem fog csorogni.

Hasonló helyzet alakult most ki, azonban ha megértetik a privátszférával, illetve a kormányokkal, hogy ha nem segítünk, akkora lesz a baj, amely boruláshoz vezet, bankok tömegei fognak tönkremenni, és újabb munkanélküliség hullám csap majd fel, ezt a robbanást, pedig nem szabad megkockáztatni. Ha ugyanis Görögország visszatérne a drachmához, az rögtön súlyos pusztítást hozna, azonnali és súlyos leértékelÅ‘dést,  amely újabb munkahelyek elvesztésével járna, ráadásul annyira  megdrágítaná a nyugat-európai importot, hogy az azoknak az országoknak sem kedvezne. Egyszerre kell tehát figyelni az áru-, pénz- és munkaerÅ‘-piacokat, olyan megoldás azonban, amelyik mind a hármat egy idÅ‘ben rendbe tudja rakni nincsen, ezért idÅ‘t kell nyerni és folyamatosan tárgyalni - hangsúlyozta a szakember a 180 percben.