Meddig érnek a japán földrengés gazdasági hullámai?

Fotó: MTI/AP/Kyodo News

 Hallgassa meg!

Az idei földrengést általában az 1995-ös kobei katasztrófához szokták hasonlítani. Az akkor földmozgás kisebb volt, és úgy becsülték, hogy nagyjából az egyéves bruttó hazai összterméknek a 2,5 százaléka volt a kár. A Raiffeisen Bank elemzÅ‘je, Török Zoltán szerint a mostani japán földrengés esetében is hasonló nagyságrendű károkkal kell számolni, bár – tette hozzá – még nem lehet tudni, mi lesz az atomerÅ‘műveknek a sorsa.

Japánban jelenleg akadozik az áramellátás, a nagy gyárak, üzemek nem tudnak termelni, legalábbis nem akkora mennyiséget, mint korábban. Ez nemcsak a japán autógyárakat érinti például közvetlenül, tehát nem csak arról van szó, hogy kevesebb Hondát vagy Toyotát tudnak eladni. Az országnak olyan létszükségletű elektronikai beszállító ipara van, amely az egész világot ellátja. Japán a számítógépek, okostelefonok gyártásához nélkülözhetetlen alkatrészeket állít elÅ‘, ezeket most egy ideig nem tudja szállítani. Ráadásul a kikötÅ‘k infrastruktúrája is megsérült, tehát a szállítás is komoly akadályokba ütközik – sorolta G7 című műsorunkban a katasztrófa közvetlen negatív hatásit Török Zoltán.

Hatalmas feladat lesz az újjáépítés  Fotó:MTI/EPA/David Guttenfelder

ElÅ‘re tekintve azonban azt lehet gondolni, hogy úrrá lesznek a helyzeten, megindul a helyreállítás, és ez azzal is jár, hogy többletgazdasági teljesítmény keletkezik majd. A mostani gazdasági károkat hat-kilenc-tizenkét hónapos távlatban helyreállíthatják. Összességében tehát az a furcsa hatása ennek a természeti katasztrófának, hogy a gazdasági teljesítmény a helyreállítás során elkezd emelkedni – mondta az elemzÅ‘.

Hogy mit érezhet meg ebbÅ‘l a saját válságával küszködÅ‘ Európa? Most egyelÅ‘re azt, hogy kiesnek a japán beszállítások. A magyar Suzuki például egy-másfél hónapra elegendÅ‘ alkatrésszel rendelkezik, és ha nem érkeznek újabb szállítmányok, akkor a termelés Magyarországon is elkezdhet akadozni. Az idÅ‘ tehát fontos tényezÅ‘, de az elemzÅ‘ szerint nagyon jelentÅ‘s világgazdasági hatása nem lesz a Japánban történteknek.

Egyperces csend az áldozatok emlékére  Fotó:MTI/AP/Kyodo News

Ami a pénzpiacokat illeti, a katasztrófa után azonnal több japán – fÅ‘leg elektronikai cég – részvényeinek az árfolyam esett a tÅ‘zsdén. Török Zoltán szerint azonban nem jutunk el addig, hogy amerikai vagy kínai cégek felvásároljanak japán vállalatokat.

Az adósság szempontjából Japán nagyon különleges helyzetben van. Míg Európában 60-80 százalékos adósságállományról beszélünk a bruttó hazai össztermék arányban, Japánban ez 200 százalék. Az újjáépítés költségeit is állami adósságlevelekbÅ‘l fogják tudni finanszírozni. Míg Magyarország esetében a 80 százalékos adósságállományt nem a magyar állampolgárok megtakarításaiból finanszírozzuk, hanem például külföldi befektetÅ‘k révén, Japánban az állampolgárok a megtakarításaikat biztonságos állampapírokba teszik, tehát most sincs akadálya a hatalmas adósság finanszírozásának – hangsúlyozta Török Zoltán.

Japán 200 százalékos eladósodottsága ellenére is nagyon jó adósságminÅ‘sítéssel rendelkezik. Az adósság fenntarthatóságában, illetve visszafizethetÅ‘ségében nemcsak az adósság mértéke a fontos, hanem az is, hogy mekkora a kamata. A japán gazdaság 1990 óta válsággal küzd, ennek egyik következménye, hogy az árak nem emelkednek, sÅ‘t nagyon gyakran csökkennek – defláció van, és ez azt eredményezi, hogy a jen alapkamat rendkívül alacsony – most éppen nulla százalék közelében van. Ha nincs kamatteher az adósságon, akkor azt nem olyan nehéz újrafinanszírozni.

Kövessen minket a  Twitteren is: twitter.com/mr1hu